Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

ság, melyüieík szakelőadója a járási bizottság esetén a járási gazdasági felügyelő, községi bizottság esetén a községi vagy körjegyző. Amennyiben a felek békésen ki nem egyeznek, vagy a^ bizottság határozatában meg nem nyugodnak, a meg nem nyugvó fél kártérítési igényét a rendes polgári bírói úton érvényesítheti. Eljáró hatóságok eljárási kötelezettsége a törvényben meghatározandó szoros határidőhöz kötendő. A kérdésnek oly módon való szabályozásával biztosítva volna első sorban a gyors jogsegély, elsőfokon a lehetőséghez képest legközelebb fekvő békéltető vagy bírói fórum, a bérmegállapító bizottság vezetőjében jelentkező nagyoíbbfokú pártatlanság, a kár megállapításánál a helyi felek bizalmából meghallgatott szakértők közreműködése, ezt felülbírálja szakszem-pontból a járási gazdasági felügyelő, első fokon határoz ismét a szakszerűséget képviselő érdekképviseleti szerv, egyeztetési meghiúsulása elsőfokú határozatban meg nem nyugvás esetén a legnagyobb alapossággal és szakértelemmel lerögzített tényállás alapján ítél a független polgári bíróság, miáltal a teljes pártatlanság nyer biztositékdt. Véleményünk szerint a kérdésinek ily módon való szabályozásával érhető el legkönnyebben az a cél, hogy a kárt szenvedett jogos kártérítési igényeihez a lehető legalaposabb kár megállapítás alapján a leggyorsabban juthasson hozzá s ezáltal a törvények védő erejében való bizalma fokozódik s mivel kárát megtérítve érzi, a vadász és vadászat iránti ellenérzése csökken. Ugyanezen elgondolásból folyóan látjuk szükségét annak, hogy a vadnak, mint a nemzeti vagyon részének óvása érdekében alkotott t. h. szabályrendeletek kizárólag magánjogi szabályokkal és retorziókkal védett intézkedései, továbbá a vadászat gyakorlására alakult társulatok által a vad szaporításiának előmozdítására és a vadállomány megóvására hozott határozatai, rendelkezései a magánjogi kártérítési igény érvényesítési lehetőségének érintetlenül hagyása mellett, a közjogi kihágási büntetés védelme alá helyeztessenek, illetve az ily szabályok ellen vétkesek cselekményei ily büntetéssel toroltassanak meg. Borsod, Gömör ós Kishont közig. egy. egy. vármegyék 1928. évben 830/kgy. 22.560/ai. szám alatt alkotott vadászati szabályrendelete ugyanis 11. §nában a fogoly és fácán szaporodás előmozdítása érdekében a vadászati haszonbérleti, szerződés elengedhetetlen kellékévé teszi azt, hogy a vadászati jog bérlője vadetetőket köteles felállítani, 14. §-ban védőterületek kijelölését rendeli el, 15. §-ában megállapítja a bérlő kártérítési kötelezettségét arra az esetre, ha a védterületen vadat ejtene el és- a nyúl és fogoly élőértékét, 16. §-ában előírja a vad utánpótlás módját és mennyiségéit, s mindezen rendelkezések ellen vétőkkel szemben, a 19. §. csupán a vadászati szerződés felmicndásámak, illetve érvénytelenítési per indításának kötelezettségét írja elő a községi elöljáróságnak. 326