Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

A magánjogi védelem néni elegendő, illetve a szerződés egyes intézkedésiéinek 'be nem tartása mint szerződés felbontására szolgáló okot megjelölni részben nem elegendő, részben pedig felesleges, ugyanis egy szerződés felbontási per polgári bíróságaink túlhalmozottsága miatt évekig is elhúzódhat, azalatt a 'birtokban lévő bérlő a bérleten vad: irtás fogalma alá is eső gazdálkodást isi folytathat, a szerződés feltételiéinek be nem tartását pedig szerződés felbontási okként szabályrendeletben megjelölni azért felesleges, mert a szerződés be nem tartása külön 'kikötés nélkül is szerződés1 f elbontására szolgáló ok, polgári törvénykönyv hiányában, bíróságaink által követett állandó gyakorlat alapján. A iszerződés megszegését tehát a vadászat gyakorlásának módjában jelentkező, közérdek védelmében kihágási büntető szankcióval kell megtorolni, mert így az eljárás gyorsabb és a rendőri büntetőbíró az eset körülményeit mérlegelve, egytől 600 P-ig szabad a büntetés kiszabásában, ezzel tehát a vadászbérlőt a szerződés megszegése után azonnal és hatásosan lehet a szerződés rendelkezései betartására figyelmeztetni, illetőleg reá szorítani, a kihágási büntetés' kiszabása viszont érintetlenül hagyja a kártérítési igényt, illetőleg amennyiben az okozott kár a közigazgatási hatáskört meg nem haladja,, a kártérítés a kihágási ítéletben is megállapítható, így az gyorsabban és kockázatmentesebben válik behajthat óvá s ez által is érzékenyen sújtja a szerződési megszegőjét. Ugyancsak ilyen büntető szankciókkal kell védeni a vadászat gyakorlására alakult társulatok által a vad óvása és szaporodása érdekében hozott, a tagokkal szemben csupán magánjogi úton érvényesíthető rendszabályokat (pl. a törvénnyel, vagy P. M. rendelettel szabályozott vadászati tilalmaknak helyi okokból a, társulat; által elhatározott kiterjesztését, védterületté nyilvánított területekre vonatkozóan a társulat által megállapított vadászati tilalmakat;). Ezen kérdésnél azonban kívánatos lenne, ha a társulat arra, köteleztetnék, hogy az ily ételemben hozott határozatai az elsőfokú közigazgatási hatóságnak jóváhagyás1 végett mutassa be és a rendelkezés csupán ezen jóváhagyási után részesülnie közjogi (kih. büntető) védelemben. Fentiekben láttam részben mint a közigazgatás aktív funkcionáriusa, részben mint aktív vadásiz összefoglalhatőuak azokat a, módosítási követelményeket, melyeket egy értesülésem szerint a szakköröknek véleményadás1 végett már kiadott vadászati törvénytervezettel szemben jogi, közigazgatási, nemzetgazdasági és szociális szempontból támasztani lehet és miután ezen követelményeket a való élettel állandóan érintkező hivatásom gyakorlása során szűrtem! le, azoknak nyilvánosságra hozását, illetőleg az érdekeltek elbírálása alá bocsájtását kötelességemnek tartom. Dn Glós István. 327