Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

véglegesen kijelöli az összeférhetetlenségi bizottság 30 tagját. Elnöke a főispán. 6 rendes és 3 póttagból áll. 7. A számonkérő szék a főispán elnöklete alatt működő felügyeleti szerve a törvényhatóságnak. Budapesten ilyen nincs. Vármegyékben 5, városokban 7 tagja van. 8. Az összeférhetetlenségi bizottság az összeférhetetlenségi bejelentések felett dönt. Adott esetben a főispán hívja a kijelölő választmány által előterjesztett 30 tagot össze s közülük kisorsol 8 rendes és 3 póttagot, kik aztán döntenek a vitás kérdésben. 9. A törvényhatósági egészségügyi bizottság a törvényhatóság közegészségügye felett gyakorol felügyeletet. Tagjai a tiszti főorvoson kívül minden hatósági orvos és állatorvos, egy honvédfőoi vos, egy mérnök, egy építész, egy gyógyszerész és a törvényhatósági bizottság által választott ugyanennyi számú tag. 10. A közigazgatási bizottság nem tekinthető kizárólagos törvényhatósági szervnek, mert abban nemcsak törvényhatósági, hanem állami közigazgatási elemek is helvt foglalnak. A közigazgatási bizottság így összefüggést igyekszik létesíteni az önkormánvzati és kormnnyhatósági közigazgatás között. Hatáskörét az 1929 : XXX. t. c. megszűkíti. Jogköre kiterjed: fegyelmi, gyámügyi, adóügyi, közegészségügyi, stb. ügyekre. 11. A törvényhatósági bizottság permanens, vagy csak egyes ügyekre szorítkozó ú. n. szakbizottságokat is alakíthat, melyek tagjainak a száma azonban nem haladhatja meg a 21-et. Fontos újítása az 1938 : II. t. c-nek, hogy vármegyei és városi törvényhatósági és megyei városi számvevőségeinket államosította. (V. ö. még a 98.409/1938. B. M. sz. rendelettel is.) A továbbiakban az alsófokú közigazgatási szervekről, vagyis a megyei városról és a nagy- és kisközségről lesz szó. 1918 előtt volt 113 megyei városunk (illetve a 13 horvát-szlavón megyei várossal 126). Ebből a trianoni békeszerződés után maradt 33. A Felvidék visszacsatolásáig keletkezett 12. Vagyis összesen 33 + 12 = 45. 1918 előtt volt cca 13.000 nagy- és kisközségünk. Ebből a trianoni békeszerződés után maradt 1079 nagyközség, 2215 kisközség és 02 olyan kisközség, amely nagyközségekkel szövetkezett. Alsófokú közigazgatási szerveink szervezetét és működését 1918 előtt az 1886 : XXII. t. c, az 1898 : IV. t. c, az 1900 : XX. t. c. és az 1913 : LIII. t. c. állapította meg. Lényeges módosításokat eszközölt ezeken 1918 után az 1923 : III. és IV. t. c, az 1927 : V. t. c, az 1929 : XXX. t. c, az 1933 : XVI. t. c. és az 1936 : IX. és X. t. c. Az 1929 : XXX. t. c. községeink közigazgatása tekintetében a következő fontosabb módosító, illetve kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza: 1. a „rendezett tanácsú" város elnevezés helyett „megyei" város elnevezést használ, 2. megszünteti a megyei városokban is a városi 21