Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

tanácsot, 3. egyes városokat kivesz a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alól s a belügyminiszter hatósága alá rendeli, végül 4. a korábbitól eltérő eljárást léptet életbe a községi képviselőtestület megalakítása tekintetében. A megyei város közvetlenül az alispán hatósága alatt áll. A nagyés kisközségeknek pedig a főszolgabíró a közvetlen felettes hatósága, ki a járás első tisztviselője. A községek (megyei város, nagy- és kisközség) testületi (választmányi) szervei: 1. a képviselőtestület; 2. az elöljáróság; 3. az igazoló választmány; 4. a megyei város kijelölő választmánya, végül 5. a megyei város összeférhetetlenségi küldöttsége. Legfontosabb szerve a községnek a képviselőtestület, mely a község önkormányzati jogát gyakorolja (1886 : XXII. t. c). A képviselőtestület áll: megyei városokban 60—120 tagból, nagyközségekben 20—40 tagból, kisközségekben pedig 10—20 tagból. Elnöke megyei városokban a polgármester, nagy- és kisközségekben pedig a bíró. Tagjai: felerészben a község virilistái, felerészben pedig a község választottai. Kívülök tagjai még a képviselőtestületnek a szavazati joggal felruházott elöljárók, így: a megyei város polgármestere, illetve a községi bíró, a jegyző, a rendőrkapitány, a tanácsnokok, illetve tanácsbeliek, az ügyész, az árvaszéki ülnökök, a pénztárnok, a számvevő, a közgyám; megyei városokban a tiszti orvos, községekben a községi, illetve körorvos, a mérnök, a községi erdőtiszt és megyei városokban a tűzoltófőparancsnok. A többi tisztviselő a képviselőtestület gyűlésein megjelenhet ugyan, de szavazati joggal nem bír. A képviselőtestület választás alá eső tagjait 3 évenként 6 évre választják. Első ízben — 3 év elteltével — kisorsolják a tagok felét s helyükbe újakat választanak. A község végrehajtó szerve az elöljáróság, mely ellátja mindazokat a teendőket is, melyeket a jogszabályok a községre bíznak. Az elöljáróság feladatainak teljesítésére rendszerint a bíró és a jegyző van kötelezve. Összes tagjaiból álló testületi szervként ritkán jár el. Az elöljáróság tagjai: megyei városokban a polgármester, a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, a jegyző, a főügyész, az ügyészek, az árvaszéki ülnökök, a pénztárnok, a számvevő, az ellenőr, a közgyám, a levéltárnok, az orvos, a mérnök és az erdőtiszt (megyei városokban a polgármester egyúttal árvaszéki elnök is); nagyközségekben a bíró, a másod- vagy törvénybíró, a tanácsbeliek, a pénztárnok, a községi jegyző, a közgyám, végül a községi, illetve körorvos; 22 v