Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

Módosítani rbell a törvényt abból a szempontból, íhogy aí vadászat jogának bérbeadása, községi vagy más közületi (legeltetési társulat stb.) jövedelmet, tehát köz jövedelmet képez, a jövedelembiztosítás teihát községi és ezen keresztül államérdek. Módosítani kell végül a törvényt abból a szempontból, hogy a vadászat gyakorlására alakult magánjogi társulások által a vad óvása érdekében alkotott, eddig kizárólag a magánjog szabályaival (gyakorlatilag társulatból való kizárással, kártérítési per indításának lehetőségével) védett joggyakorlási korlátozások közjogi védelmet nyerjenek és kihágási büntetéssel legyen sújtható az, aki a közigazgatási hatóság által helyesnek elfogadott, a vadóvás szempontjából szükségesnek elismert és jóváhagyott ezen társulati kebelbéli korlátozásokat megszegi. Törvény módosításáról beszélünk, érvényes törvényünk van, mely szerkezetileg a kívánalmaknak megfelel, esupán egyes intézkedéseiben változtatandó meg, a szükséges módosítások felsorolásánál tehát a meglévő törvény sorrendjéhez alkalmazkodni a legcélszerűbb, a szükségesnek tartott módosítások tárgyalásánál tehát az 1883. évi XX. t. c, sorrendjében kívánunk haladni. A T. 1. §-a után beiktatandónak tartunk egy újabb törvényszakaszt, mely a vadászat jog tárgyát és az a feletti tulajdonszerzés módját határozza meg, szerény véleményünk szerint a következőképpen: „A vadászat tárgya az ember közvetlen rendelkezése és irányítása alá nem tartozó, szabadon élő vadállat, mely mint a nemzeti vagyon része, az államhatalom védelme alatt áll, ennek jogos tulajdonosa a vad: tartózkodó helyét képező ingatlan tulajdonosa, vagy vadászati haszonbérlője. A T. 2. §-a a területmérték alapján állapítja meg, hogy saját földbirtokán a tulajdonos mely esetben gyakorolhatja a vadászat jogát, illetve mely esetekben rendelkezhetik azzal szabadon, — alapmérték a 200 kat, hold egybefüggő ingatlan, — kivételek, illetve kedvezményezettek művelési ág szerint a kerítéssel, árokkal elzárt kertek, belsőtelkek, szőlőterületek, önálló szigetek. A kedvezményezett kategóriákból a belső telkek kedvezményezésének indoka az élet ós testi épség biztonságának védelme, e téren a törvény módosításra nem szorul, az intézkedés ma is helytálló, így a törvény ez-en rendelkezéae változatlanul hagyandó. A kerítéssel és árokkal elzárt kertek és szigetek joggyakorlás szempontjából védett oka főként az elzáirtság, vagyis< az, hogy 'ezeken a külső behatásoktól zártabb területeken a vad belterjesen szaporodik, külső bevándorlással nehezebben, szinte egyáltalán nem és így a felette szabadabb rendelkezést a tulajdonosnak megadni méltányosnak vélte a törvényho'zó. A kedvezményes elbánás másik oka a költségesebb művelési ág mezőgazdasági érdekből való védelme a vadászat jogát gyakorlóval 320