Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

A revízió alá kívánkozó törvény az alkotás korának doktriner és túlzottan jogászkodó gondolkozását tükrözi vissza akkor, amikor meghatározza, hogy mi a vadászat joga, — mondván első paragrafusában, hogy ez a jog a földtulajdonos elválaszthatatlan tartozéka, — nem határozza meg azonban, hogy a vadászatna'k a tárgya, a vad micsoda, — szabadon hagyva a 'kérdést és ezáltal a jog tárgyát quasi uratlan — gazdátlan jószágnak minősíti. Vázlatosan átmenve, a törvény megállapítja a 7. §-ában, hogy „a fővadiak által okozott kár a vadászati jogi tulajdonosa, birtoikosa által megtérítendő"; felsorolja .taxatíve a kárt Oikozó vadak azon (kategóriáit, melyeknek kartételéért 'kártérítést igényelni lehet, ezt a szociálisnak kinéző intézkedést azonban tönkre rontja a 8. §. azon intézkedésével, hogy a ragadozó vagy kártékony vadak által okozott kár megtérítését igényelni nem lehet a 'kárt szenvedőnek, mert azokat a kárt szenvedőnek saját földjén joga van kiirtani. Azon vadakat, melyeknek kártétele után kártérítési igény nem érvényesíthető, a T. 13. §-a sorolja fel. Ennek az antiiszociális törvényi intézkedésnek illusztrálására csupán azt kell elképzelni, hogy a .tenyésztett vaddisznókban bővelkedő uradalmi erdővel határos1 egy-kettő holdas szőlőjét, vagy kerti veteményét féltő falusi kisember a csordában kijövő vaddisznókat, kiirtása jogára hivatkozva — nádpálcával, furkósbottal, esetiéig vasvillával távolítja el földjéről, egész nyári munkájának féltett gyümölcsét védelmezve, miért fegyvertartásii engedélyt és így fegyveirt nem kaphat, mert részben kenyérkereső munkája mellett nincs ideje a vadászatra, így a vadászati illeték kifizetése, vadászterület bérlete mieddő kiadás, — miután pedig vadászterülettel nem rendelkezik, — vadászatra, a duvad kiirtására alkalmas fegyver tartására enge^ délyt a fennálló gyakorlat értelmében nem kaphat. Joga. tehát; van a kártevő duvad kiirtására, csaik 'eszköze, módíja nincs, illetve a rendelkezésére álló módok és eszközök olyanok, melyek jogának gyakorlását nemcsak illuzórikussá, hanem nevetség tárgyává teszik, elszenvedett keserves kárának érvényesítési lehetőségét pedig egy 55 éves törvény §-ai alkotmányosan zárják ki. Ha az emjber a fentieket átgondolja, feltétlenül szükségét látja a törvény korszerű módosításának, ha pedig a módosítás szükségét belátjuk és elismerjük, meg kell állapítanunk azt^ hogy a módosító törvénynek mily irányelvek alapján, a régi törvény mely intézkedéseinek hézagpótlására kell létrejönnie. Módosítani kell a törvényt jogászi szempontból, meghatározván, hogy mi a vadászat tárgya és ezit a tárgyat a megállapításhoz alkalmazkodó értékelésben és védelemben kell részesíteni. Módosítani kell a törvényt abbóli a szempontból, hogy a törvény által a vadászatot nemgyakorló, szóval annak szenvedő alanyaiként jelentkező nemzettagok, — állampolgárok a törvény által nyerjenek védelmet, a. vadászatban sportlehetőséget nyerő, abból esetleg hasznot huzó joggyakorlókkal szemben. 319