Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

vármegyékben az alispán, a főjegyző, a másodfőjegyző, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a járási főszolgabírák, a megyei városok polgármesterei, az árvaszéki ülnökök és az alügyészek; városokban pedig a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, a városi tanácsnokok, az árvaszéki elnök és ülnökök, a tiszti főügyész és alügyészek, a tiszti főorvos, a városi mérnöki hivatal vezetője, az erdészeti hivatal vezetője és a főszámvevő. Végül örökös tagja lehet valaki a törvényhatósági bizottságnak, ha a kijelölő bizottság (Budapesten a jelölő választmány) előterjesztésére a törvényhatósági bizottság azzá választja az illetőt. Ezeknek azonban az összes törvényhatósági bizottsági tagok 5%-ánál nem lehet nagyobb a számuk. A törvényhatósági bizottság összes tagjainak 40%-a az általánosan választott tagok közül, 40%-a pedig a virilisták által választott tagok közül kerül ki. 2. A törvényhatósági kisgyűlést — mint már említettük — az 1929 : XXX. t. c. hívta életre. Elnöke a főispán, akadályoztatása esetén pedig a törvényhatóság első tisztviselője. Tagjai: vármegyékben az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos és a törvényhatósági bizottság által 5 évre választott 16— 20—24 tag, (kiknek száma azonban a törvényhatósági bizottság összes tagjainak 10%-át nem haladhatja meg) ; városokban pedig a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, 2 tanácsnok, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos és 16—20—24 törvényhatósági bizottsági tag, (kiknek száma azonban a törvényhatósági bizottsági tagok 15%-át nem haladhatja meg.) Hatásköre: elsőfokon intézkedik azokban az ügyekben, amelyekben 1929 előtt a törvényhatósági bizottság határozott, de amelyeket az új törvény nem utalt ennek a hatáskörébe. Másodfokon határoz azokban az ügyekben, amelyekben 1929 előtt másodfokon a törvényhatósági bizottság határozott. Végül előkészíti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztendő ügyeket. Budapesten nincs törvényhatósági kisgyűlés. Hatásköre a polgármesterre ruháztatott. 3. Az igazoló választmány a törvényhatósági bizottság megalakulásával kapcsolatos tennivalókat látja el. Elnöke a főispán. 8 tagját a törvényhatósági bizottság egy évre választja. 4. A központi választmány az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét készíti el és igazítja évenként ki. Elnöke a törvényhatóság első tisztviselője. 12—18—24 három évre választott tagból áll. 5. A kijelölő választmány, azokra az állásokra jelöl, amelyeknek betöltése a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik. Elnöke a főispán. 3 tagját a törvényhatósági bizottság választja, hármat pedig a főispán hív meg. 6. A kijelölő bizottság az örökös törvényhatósági bizottsági tagok személyére nézve tesz a törvényhatósági bizottságnak előterjesztést s 20 v