Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A zsidótörvény jogtudományos szemléletben

megfelelő rendelkezésekkel — amint láttuk — úgy szabályozta, hogy az lehetőleg belterjes legyen. A törvény ezenkívül revízió alá veszi 1914-ig visszamenőleg a honosításokat (visszahonosításokat) s azoknak hatálytalanítására ad felhatalmazást. Kimondja, hogy zsidót az országgyűlés felsőházának tagjává — a felekezeti képviselettől eltekintve — megválasztani nem lehet. Az országgyűlési, törvényhatósági és községi aktív és passzív választói jogot csak azoknak a zsidóknak adja meg, akiknek, illetve 1867-ig visszamenő felmenőinek születési és lakóhelye Magyarországon van. Zsidó a törvényhatósági bizottságnak tagja csak az összes választók közüli választás és a vallásfelekezetek képviselete jogcímén lehet, — a községi képviselőtestületnek virilis jogcímen nem lehet tagja. A rendelkezésnek eredményeképpen csak annak a zsidónak lesznek az állami közélet vezető testületeiben politikai jogai, akinek az országgal nagyobb múltú kapcsolata van s ez a megrostált zsidóság sem fog a nemzsidó állampolgárokkal azonosan érvényesülhetni, mert passzív választójoga több vonatkozásban meg lett vonva. Ez a jogállás a nemzsidó állampolgárok jogállásával szemben kétségtelenül lefokozott jogállás s megszüntette a zsidó és nemzsidó állampolgárok eddigi jogegyenlőségét. Megvonja a törvény a zsidóktól majdnem teljesen a közhivatalviselési jogot s ahol azt teljesen nem vonja meg, ott a zsidók által elfoglalható állások számát lakosságbeli számarányuk alapján 6%-ban állapítja meg. Egyes közszolgálati ágakban alkalmazásban lévő zsidóknak a közszolgálati jogviszonyát záros határidő alatt megszüntetni rendeli. Ezzel a törvény szerzett jogokat szüntet meg. A törvényhozásnak ehhez kétségtelenül megvan a hatalma. A hatalom ilyen gyakorlásának a helyessége nem jogi, hanem politikai kérdés, amellyel, mint a szigorúan jogi szemlélet körén kívül álló kérdéssel nem kívánunk e helyütt foglal Kőzni. Az OTI önkormányzatában s az összes kamarai önkormányzatokban és azok tisztikarában való részvételét 6%-ban állapította meg. Zsidóknak az egyetemekre (főiskolákra) való felvételét lakosságbéli számarányuk alapján 6%-ban, a József nádor egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán azonban ennek kétszeresében állapította meg. A kizárólagosan izraelita hitfelekezeti és zsidó társadalmi célokat szolgáló időszaki lapok kivételével kizárta a zsidókat az időszaki lapok, továbbá a színházak és mozgófénykép-színházak szellemi irányításában való részvételből. A kulturális vonatkozású korlátozó rendelkezések eredményeképpen a szellemi élet irányításában való eddigi részvételi lehetősége a zsidóságnak megszűnik s a felekezeti, illetve faji jellegű sajtóra szoríttatik vássza. A gazdasági jellegű korlátozások lényegükben és röviden összefoglalva részben abban állanak, hogy az állami egyedárúság alá eső cikkek árusítására s hasznothajtó egyéb hatósági jogosítványokra (pl. gyógy309