Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

Ugyancsak felsőfokú szerve a magyar közigazgatásnak a közigazgatási bíróság is, mely azonban 1918 óta lényegesebb változáson nem ment keresztül, valamint a hatásköri bíróság is, melynek szervezetét és hatáskörét kiterjesztette, illetve módosította az 1928 : XLIII. t. c. — Az 1907 : LXI. t. c. ugyanis nem szabályozta a külön bíróságok egymásközött felmerült hatásköri összeütközéseit, valamint a hatásköri bíróság teljesülési határozatait hatásköri kérdésekben nem tette kötelezővé a bírói és közigazgatási hatóságokra. Ezeknek törvényes szabályozását találjuk meg az 1928 : XLIII. t. c.-ben. Már több helyet igényel közigazgatásunk közép- és alsófokú szerveinek ismertetése, miután ezek szervezetére és jogkörére vonatkozólag 1918 óta csaknem teljesen új jogszabályokat állapított meg a magyar törvényhozás. Középfokú közigazgatási szerveink a megyei és városi törvényhatóságok, alsófokú közigazgatási szerveink pedig a megyei városok, valamint a nagy- és kisközségek. 1918 előtt volt 63 megyei (illetve a 8 horvát-szlavón vármegyével 71) és 27 városi (illetve a 4 horvát-szlavón várossal 31) törvényhatóságunk. Ebből a trianoni békeszerződés után maradt 25 megyei és 11 városi törvényhatóság. Törvényhatóságaink szervezetét és működését 1918 előtt az 1870 : XLII., az 1886 : XXI. és az 1899 : XXX. t. cikkek írták részletesen körül. Alapvető változtatásokat eszközölt ezeken 1918 után az 1929 : XXX. t. c, valamint az ezt módosító 1933 : XVI. t. c, illetve Budapest székesfővárosra vonatkozólag az 1930 : XVIII. t. c, az 1934 : XII. t. c. és az 1937 : III. t. c. Ha összehasonlítjuk az 1929 : XXX. t. c.-et az 1886 : XXI. t. c.-el, megállapíthatjuk, hogy megyei és városi autonómiánk 1918 óta rendkívül sok csorbát szenvedett. Míg ugyanis régen valóban autonóm hatáskörrel bírtak önkormányzati testületeink, addig újabban mindinkább kezd tért hódítani a közigazgatási centralizáció, ami főleg abban jut kifejezésre, hogy ma már alig akad önkormányzati ügy, melyet ne kellene végleges jóváhagyás végett felterjeszteni az illetékes, legtöbb esetben a belügyminiszter elé. Valamint míg régen hazafias közérzületből (nobile officum) közigazgatták önkormányzati tisztviselőink megyei és városi törvényhatóságainkat és községeinket, addig újabban áttértek a fizetéses rendszerre. Míg végül régen rendszerint rövid időre választották az önkormányzati tisztviselőket, addig ma — a polgármester kivételével — életfogytiglani választás (kinevezés) dívik. Ezek előrebocsátása után rátérünk törvényhatóságaink hatáskörének és szervezetének az 1918 óta alkotott törvények^ szerinti ismertetésére. A magyar törvényhatóságoknak hármas hatáskörük van: 1. önkormányzati, 2. az állami közigazgatás közvetítése és 3. politikai. önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállóan határoz, szabályrendeleteket (statútum) alkot, tisztviselőit vá17