Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

lasztja, az önkormányzati közigazgatás költségeit megállapítja, végül a kormánnyal közvetlenül érintkezik. A törvényhatóságok hatáskörének második fontos alkatrésze az állami közigazgatás közvetítése. Ez abban áll, hogy a törvényeket és a kormánynak a törvényhatóságokhoz intézett rendeleteit — amennyiben ezek másképpen nem rendelkeznek — a törvényhatóság köteles végrehajtani. Végül a törvényhatóságok politikai jogköre azt jelenti, hogy a törvényhatóságok országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják s a reájuk vonatkozó határozataikat a kormánnyal és a többi törvényhatósággal közölhetik, sőt kérvény alakjában az országgyűlés bármelyik házához is felterjeszthetik. A törvény szavai szerint (1886 : XXI t. c. 56. §.) a törvényhatóság élén a főispán áll, kit a belügyminiszter előterjesztésére az államfő nevez ki és ment fel. Budapest székesfőváros élén pedig a főpolgármester áll. kit szintén az államfő nevez ki és ment fel (1934 : XII. t. c., 1937 : III. törvénycikk.). A főispán és főpolgármester nem kebelbéli tisztviselői a törvényhatóságnak, hanem a kormány képviselői s mint ilyenek állásukból bármikor — minden indokolás nélkül — felmenthetők. A megyei törvényhatóság központi tisztviselői: az alispán, ki a vármegye első tisztviselője (10 évre választva), a fő- és másodfőjegyző, az aljegyzők, a tiszti főügyész és alügyészek, az árvaszéki elnök és ülnökök, a fő- és allevéltárnokok és a tűzrendészeti felügyelő. Kültisztviselői pedig: a főszolgabíró, ki a járás első tisztviselője és a szolgabíró. (A vármegyei tiszti főorvos, tiszti orvosok és a járási orvosok — mint később látni fogjuk — újabban állami tisztviselők lettek.) Úgy központi, mint kültisZtviselő lehet végül a közigazgatási gyakornok, kit a főispán nevez ki. A városi törvényhatóság első tisztviselője viszont a polgármester, tisztviselői pedig a helyettes polgármester, a főjegyző, a tanácsnokok, az aljegyzők, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos, a főszámvevő, az árvaszéki elnök és ülnökök, a főlevéltáros, stb. Az 1929 : XXX. t. c. rendelkezései szerint törvényhatóságainknak a következő megyei és városi bizottsági (választmányi) szervei vannak: 1. törvényhatósági bizottság; 2. törvényhatósági kisgyűlés; 3. igazoló választmány; 4. központi választmány; 5. kijelölő választmány; 6. kijelölő bizottság; 7. számonkérő szék; 8. összeférhetetlenségi bizottság; 9. törvényhatósági egészségügyi bizottság; 18