Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)
1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig
példa van, vagy pedig módosult, illetve kiegészíttetett ugyan, de lényegében jelentéktelen módon, úgy, hogy ezeknek a tárgyalását ilyeténképpen mellőzhetőnek, sőt a tisztánlátás kedvéért egyenesen mellőzendőnek véltük. Ezeknek pótlására tanulmányunk végén készséggel soroljuk fel azokat a magyar közigazgatás egész rendszerét felölelő tudományos irodalmi termékeket, amelyek 1918 óta kerültek közforgalomba s közigazgatási jogunk részletkérdéseit is kimerítő alapossággal tárgyalják. * Magyar közigazgatásunknak vannak felső-, közép- és alsófokú szervei. Legfőbb közigazgatási szervünk az államfő, ő gyakorolja a végrehajtó hatalmat, éspedig központi szervei, a független és felelős miniszterei útján. A magyar államfő személye és jogköre 1918 óta gyökeres változáson ment keresztül. Utolsó koronás királyunk ugyanis 1918 november 13 -án lemondott az állami ügyek vitelében való részvételről és külföldre távozott. Erre a magyar törvényhozás mindaddig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét végérvényesen rendezi, az államfői teendők ideiglenes ellátására kormányzót választott. A kormányzó jogköre az 1920 :1. és XVII. t. c.-ben, az 1926 : XXII. t. c.-ben, az 1933 : XXIII. t. c.-ben, végül az 1937 : XIX. t. c.-ben van részletesen körülírva. Tanulmányunk keretében a kormányzó jogállásának részletesebb ismertetésére nem térünk ki, miután ez a közjog körébe tartozik. Itt csupán annyit említünk meg, hogy dacára annak, miszerint Magyarországon az államfői tisztet ma is kormányzó tölti be, nem szabad azt gondolni, mintha azért az ország államformája 1918 óla megváltozott volna. Mert Magyarország ezer év óta királyság s királyság ma is. — Minden kétséget kizáróan kifejezésre juttatja ezt IV. Károly király uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödési jogának megszüntetéséről szóló 1921 : XLVII. t c. 3. §-a, mely szerint Magyarország ősi államformáját változatlanul fenntartja. Az államfő mellett felsőfokú szerve a magyar közigazgatásnak a miniszterelnök és a szakminiszterek. A jelenlegi magyar kabinet a miniszterelnökön kívül a következő szakminiszterekből áll: 1. a belügy-, 2. a külügy-, 3. a pénzügy-, 4. a honvédelmi-, 5. az igazságügy-, 6. a vallás- és közoktatásügyi, 7. a kereskedelem- és közlekedésügyi, 8. a földművelésügyi, végül 9. az iparügyi miniszterből. Ezek közül 1918 óta állították fel az iparügyi minisztériumot (1935 : VII. t. c). Viszont 1918 óta szűntek meg a következő minisztériumok: a kisgazdák és nemzeti kisebbségek minisztériuma 1921-ben (XXIII. t. c), a közélelmezési minisztérium 1924-ben (IV t. c), a közgazdasági minisztérium 1931-ben, végül a népjóléti és munkaügyi minisztérium 1932-ben (XII. t. c). Ujabban tervbevették az iparügyi minisztérium megszüntetését is. 16