Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A magyar alkotmányjog fejlődése 1918 óta

bizalom és egyetértés, amelyben megszülettek, az elkövetkezendő próba felől teljes reménységgel kecsegtetnek. Aggodalomra e tekintetben egyedül a választójogi törvény adhat okot a különböző választójogi rendszerek erőszakolt összekeverésével, a burkolt többes választójoggal és a választójogosultság előfeltételeinek bonyolult és nehezen áttekinthető felsorakoztatásával. Kérdés, hogy a nagy cél, amely minden képviselet egyetlen igazolása is egyben, hogy a képviseltek akaratának hűséges tükre és szószólója legyen, e törvény által valóban megvalósulhat-e? A feleletet erre a nagy kérdésre talán már a legközelebbi jövő is meg fogja tudni adni. Csak e nagy alkotmányjogi reformok megalkotása után következett be 1938-ban a magyarlakta Felvidék visszatérése, 1939-ben pedig a Kárpátalja visszafoglalása, úgy hogy e reformok a hazatért területek országgyűlési képviseletével még nem számolhattak. E tekintetben ,,A magyar szent koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről" szóló 1938. évi XXXIV. t. c. akként rendelkezik, hogy a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által még a csehszlovák állam keretében szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartomány gyűlési képviselőkké megválasztottak közül, mint képviselők, a magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a m. kir. miniszterelnök indítványára az országgyűlés, mindkét házának határozatával, az országgyűlés képviselőházába meghív. Ez a meghívás meg is történt, de a meghívott képviselők az országgyűlés 1939. évi május hó 4-én bekövetkezett feloszlatása folytán mandátumukat vesztették. Az 1939. évi június hó 10-ére összehívott országgyűlésre pedig a felvidéki kerületek nem küldhetik be képviselőiket, mert a választójogi törvény szerint előírt névjegyzék, amelynek alapján a választások lefolyhatnának, természetesen nem készülhetett el. így mindaddig, amíg a névjegyzékek elkészülhetnek és a választás az 1938. évi XIX. t. c. alapján a visszacsatolt területeken is megejthető lesz, valószínűleg újra csak meghívás alapján fognak e területek képviselői az új országgyűlés képviselőházában is résztvenni. Amíg a törvényhozó hatalom szervezete, mint láttuk, lényeges változásokat mutat fel a legutóbbi húsz esztendő alatt, a végrehajtó hatalom szervezetében ugyanezen időben oly lényeges változás, amely az alkotmányt érintette volna, nem következett be. A végrehajtó hatalom feje természetesen a királyi szervet helyettesítő kormányzó, aki a végrehajíó hatalmat, — a már ismertetett korlátozásokkal, — felelős miniszterei útján teljes királyi jogkörrel gyakorolja. A kormány jogköre is változatlan maradt a végrehajtó hatalom terén, viszont ismételten is jelentős felhatalmazásokat nyert a törvényhozó hatalom területére való beavatkozásra. Montesquieu híres elmélete a törvényhozó és végrehajtó hatalmat gyakorló állami szervek elválasztásáról ma már e teljes ridegségében tómmal elsőként, ajánlottam. De természetesen nem gondoltam kevert rendszerre. L. ,,Uj választójogot!" (Miskolc, 1931.) c. tanulmányomat. 12