Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

A törvényszék egyesbírája dönt a házassági váló- és bontóperekben is, ha a felek egyike sem indítványozta a bizonyítást elrendelő végzés meghozataláig, hogy a pert tanács tárgyalja. A felek megállapodással (Pp. 45. §.) a 20.000 csehkorona értéket meghaladó törvényszéki pereket is egyesbíró elé vihetik. Megállapodásnak kell tekinteni azt, ha a felperes az egyesbírói eljárást a keresetlevélben kérte és az alperes a kereset beadása után a perbebocsájtkozásig (Pp. 180. §.) ennek ellent nem mondott. A törvényszék határozatát nem lehet jogorvoslattal megtámadni azon az alapon, hogy egyesbíró helyett tanács, járt el, nem lehet azonban a törvényszék határozatát megtámadni azért sem, hogy tanács helyett egyesbíró járt el, ha a fél tárgyalásba bocsájtkozott anélkül, hogy a bíróság hiányos összetételét kifogásolta volna. Az előző bekezdésben említett esetekben a bíróság hiányos összetételét hivatalból a felettes bíróság sem észlelheti. (A Csonkaországban lásd a Ppn. 2. és 3. §§-át.) 5. A perfelvétel és a pergátló kifogások tárgyában követendő eljárás. A Pp. 178. §-ába első bekezdésként az 1936. évi 161. sz. törvény VI. cikkének 9. pontja a következő rendelkezést szúrta: A perfelvételi tárgyalás a tanácselnök előtt, vagy a tanácsnak az elnök által kijelölt tagja előtt folyik. A Pp. 180. §-át az id. cseh törvényhely 10. pontja azzal a további bekezdéssel egészíti ki, hogy a perfelvételi tárgyaláson előadott pergátló kifogás tárgyában a tárgyalást vezető bíró dönt. A Pp. 181. §-ának 1. bekezdését az 1924. évi 164. sz. törvény 1. §-ának 2. pontja oda módosítja, hogy a pergátló kifogást végzéssel kell eldönteni. A Pp. 181. §-ának 5. bekezdése helyébe az 1924. évi 164. sz. törv. 1. §. 3. és 6. pontja és az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 7. pontja szerint 5—7. bekezdésként a következő rendelkezések léptek: Ha a pergátló kifogást elvetették és az ügyet rögtön érdemben tárgyalták (3—4. bek.),- a pergátló kifogás tárgyában hozott végzést nem kell külön elkészíteni és a feleknek kézbesíteni, hanem az ügy érdemében hozott ítéletbe kell azt foglalni és röviden megindokolni, máskülönben a pergátló kifogás tárgyában hozott végzést indoklásával együtt kézbesíteni kell a feleknek. A pergátló kifogás tárgyában hozott végzést csak felfolyamodással lehet megtámadni. Ha a kifogás tárgyában hozott végzést az ítéletbe foglalták, a felfolyamodást az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslattal kell egybekapcsolni. Két egybehangzó végzés ellen felfolyamodásnak a III. fokú bírósághoz (Pp. 551. §.) csak a Pp. 540. §-ának az eseteiben van helye. A másodfokú végzés ellen azonban — tekintet nélkül arra, hogy az elsőfokú bíróság hogyan határozott — további felfolyamodásnak csak ott van helye, ahol a törvény kizárólagos illetékességet állapít meg, és egyáltalában nincs hetye felfolyamodásnak a másodfokú végzés ellen azon az 178