Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

alapon, hogy a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Pp 11. §.), sem azon az alapon, hogy a per az értékre való tekintettel a törvényszók hatáskörébe tartozik. A harmadfokú bírósághoz intézett felfolyamodást csk a Pp. 540. §-ának az eseteiben lehet új tényekre és bizonyítékokra (Pp. 554. §.) alapítani. A Pp. 182. §-a után az 1936. évi 161. sz. törvény VI. cikkének 11. pontja 182. a) §-ként a következő rendelkezést iktatta: Ha az alperes a Pp. 180. §. 3. pontja alapján emel pergátló kifogást, köteles az illetékesség elbírálásához szükséges összes ténykörülményeket a valóságnak megfelelően előadni és amennyiben tudja, hogy melyik az illetékes bíróság, köteles azt megjelölni. A felperes kérheti, hogy amennyiben a pergátló kifogásnak helyt adnak, a keresetet az általa megjelölt bírósághoz tegyék át. Ha az alperes a bíróság felhívására nem adja elő a ténykörülményeket, az illetékesség hiányára alapított kifogást el kell utasítani. A keresetlevél áttétele iránti kérelemnek helyt kell adni, kivéve, ha a felperes által megjelölt bíróság nyilvánvalóan szintén nem illetékes. Ha a bíróság nincs ezen a nézeten, a saját illetékességének a hiányát megállapító végzésben elrendeli a pernek a felperes által megjelölt bírósághoz való áttételét. Az áttételt elrendelő végzés ellen csak a költségek kérdésében van helye felfolyamodásnak. A kereset beadásának és a perindításnak a jogi hatásai a pernek más bírósághoz való áttételével nem szakadnak félbe. Az alperes ez utóbbi bíróság illetékességének a hiányát csak az érdemleges tárgyalásba való bocsájtkozásáig és csak oly indokok alapján kifogásolhatja, amelyek nem ellenkeznek korábbi tényelőadásaival, és amelyek nem a kereset beadása után keletkeztek. Az új tárgyalást az első tárgyalásról felvett jegyzőkönyv és a perre vonatkozó többi irat alapján a Pp. 242. és 285. §§-ainak megfelelően kell megtartani. (A Csonkaországban lásd a Te. 12. §-át.) 6. Némely vegyes célszerűségi intézkedés. a) A beadványok postai és távirati feladásának szabályozása. Az 1923. évi 100. sz. törvény szerint olyan törvényi vagy bírói határidőknél, amelyekben a félnek polgári peres ügyekben vagy gyámhatósági ügyekben a bírósági eljárásra vonatkozólag nyilatkozatot kell tennie, kérelmet kell előterjesztenie, beadványt kell benyújtania, vagy egyéb cselekményeket kell végeznie, a postai szállítás idejét nem kell a határidőbe beszámítani. írásbeli beadványt, így különösen fellebbezést, felülvizsgálati kérvényt vagy felfolyamodást táviratilag is lehet benyújtani. Az 1923. évi 120. sz. kormányrendelet 1. §-a szerint a táviratilag eszközölt beadványt az egyébként előírt alakban írásban kell ismételni. Ha a távirat a beadvány törvényes kellékeinek egyébként megfelel, az aláírás hiányát csak rövid írásbeli megerősítő nyilatkozaton kell pótolni. 179