Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

előkészítő iratok tartalmi. korlátait (tényállítások, bizonyítékok, jogszabályokra való utalás, kérelmek a legrövidebben) a különbeni perköltségből való kizárás terhe mellett. Hogy pedig az előkészítő iratok túltengése ne tegye írásbelivé a járásbírósági eljárást, az előkészítő iratok közlését csakis bonyolultabb természetű, örökösödési, közszerzeményi, özvegyi jogot tárgyazó számadási, vagyonelkülönítési és más, hasonló viszonyokat tárgyazó perekben engedi elrendelni. (A Pp. 205. §-át helyettesítő Ppn. 5. §-át kiegészítő Te. 15. §-a.) A közvetlenség elvén tört rés további kiszélesítését jelenti a Te. 16. §-ának az a rendelkezése, amely szerint ha a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, a megjelent tanút vagy szakértőt mégis ki-, illetve meg kell hallgatni, amennyiben szükséges más bíró vagy jegyző útján fa Pp. 239. §-ának a kiegészítése); — valamint egyezer pengőt meg nem haladó és szegényjogos perekben a tanú lakóhelye szerint illetékes járásbíróságon hallgatandó ki, illetve bírósági székhelyen kívül lakó tanú kihallgatása egyszerű tények (pl. aláírás valódisága) bizonyítása esetén a lakóhely községi bírósága útján is foganatosítható. (A Pp. 289. §-át kiegészítő Te. 17. §-a.) A kir. kincstár tehermentesítése érdekében az ezer pengőt meg nem haladó és a szegényjogos perekben a tanú illetménye és a szakértő alkalmazása, ill. díja lényeges korlátozást szenved. (Te. 18—20. §§,; Pp. 314., 350., 364. §§.) A Te. 21. §-a szerint a bíróság az általa elrendelt előleges bizonyításfelvétel foganatosítását kir. közjegyzőre bízhatja és ez esetben a szegényjogos fél egyelőre a közjegyzői díj alól is fel van mentve. (V. ö. a Pp. 384. §-ával.) A Ppn. 12. §-a már behozta azt az egyszerűsítést, hogy a fellebbezéssel (akár lemondás következtében is) meg nem támadható ítéletnek csak a megállapított tényeket és az alkalmazott jogszabályt kell röviden tartalmaznia; a Te. 22. §-a az egyszerűsítésben továbbmenve kimondja, hogy az ítélet indokolásában a tényálláson kívül a mellőzött bizonyítékokat, illetve a nem teljesített kérelmeket kell még ismertetni. A kereseti kérelmet és ellenkérelmet, a befolyással bíró egyéb körülményeket, a netáni bizonyításfelvétel menetét nem kell ismertetni, ha azok az iratokból kitűnnek, szükség esetén pedig az iratok tartalmára lehet hivatkozni. (Pp. 401. §-ának 2. és 3. bek. helyett.) További félreértések elkerülése céljából a Te. 23. §-a kimondja, hogy a bírói egyességet tudomásul vevő végzés ellen beadott felfolyamodás nem akadályozza a bírói egyesség végrehajtását. (V. ö. a Pp. 423. §-ának 3. bek.-vei, a Ppe. 31. §-ának 2. pontjával és a Te. 54. §-ával.) A fellebbezési eljárás kapcsán a Te. részben új fogalmakat visz be polgári perjogunkba, részben pedig itt találhatók polgári perjogunk fejlődése tekintetében a Pp. eddigi szabályaitól elvileg leginkább" eltérő változások. Az új. fogalom a fellebbezési érték, amelynek mértéke szerint igazodik a fellebbezés megengedhetősége. A fellebbezési érték szerint a fellebbezés lehetősége nem a pertárgy egész értékétől, hanem az ítélet sérelmezett részének értékétől függ. Ezek a gyakorlati tapasztalatokra és 166