Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

azáltal halasztást ne szenvedjen, a Te. 6. és 7. §-ai úgy intézkednek, hogy a kérelmező fél a per folytatásához szükséges iratokat visszautasítás terhe mellett csatolni köteles, míg a kifogásolt bíró az eljárást továbbfolytathatja, sőt, ha bíróság, bár nem jogerős határozattal, a kizárási már egyszer vagy többször megtagadta, ugyanazon fél részéről újabb és ismételt kizárási kérelem előterjesztése esetén már az ügy érdemében is hozhat ítéletet. Nyilvánvalóan alaptalan kérelemnél ezenfelül pedig pénzbírságolásnak is van helye. (V. ö. a Pp. 63. §. 3. bek. és 66. §-aival.) A szegényjoggal való visszaélések, főként az azzal történő zsarolások a kockázatnélküliség folytán a könnyelműen és alap nélkül megindított szegényjogos perek elszaporodásának, nemkülönben a szegényjog igénybevételével a tehetős ellenfél jogalapnélküli, tisztán zsarolási célból történő megtámadásának meggátlására a Te. 8. és 9. §-ai, a Pp. 113. és 114. §-ait kiegészítve, úgy rendelkeznek, hogy 1. a szegényjogban részesült fél ellenfele is, a szegényjog megadása feltételei nélkül is, felmentést nyer az illetékek lerovása alól és azokat utólag csak pervesztessége esetében köteles megfizetni; — 2. azok számára, akik valamivel jobb vagyoni helyzetük miatt a Pp. 112. §-ának második bekezdése alapján (tartási kötelezettségükre való figyelemmel) sem részesülhetnek szegényjogban, de részükre az illető vagyoni per teljes költségeinek fizetése mégis aránytalan nagy terhet jelentene, megengedik, a perköltségbiztosíték kivételével, a részbeni (részleges) szegényjogban való részesítést; — 3. elrendelik, hogy a bíróság az olyan szegényjogot kérő félnél, aki ugyanannak az alperesnek a javára jogerősen megítélt perköltségeket szegényjogon folytatott perben három éven belül nem fizette meg, a szegényjog megadása előtt bírálja a jóhiszeműség fennforgását; — 4. takarékossági okokból megszüntetik az ügygondnok (házasságvédő) költségeinek az államkincstár terhére történő előlegezését és azokat ezentúl csak a perköltségekben marasztalt féltől lehet követelni; — 5. felhatalmazzák rendelet kiadására az igazságügyminisztert, hogy a napszámnál kisebb jövedelem alapján (Pp. 112. §. első bek.) adandó szegényjogban a kérelmező fél csak akkor legyen részesíthető, ha egyenes állami adójának mennyisége bizonyos meghatározott összeget nem halad meg. Az elsőfolyamodású bíróság előtti eljárással kapcsolatban a Te. 10. és 13. §-ai lehetővé teszik, hogy a törvényszéki eljárásban is, már a perfelvételi határnapon, a felek beleegyezésén és a sürgősség esetén kívül is, tarthassanak érdemleges tárgyalást, ha az érdemleges tárgyalás előkészítése nem mutatkozik szükségesnek. (V. ö. a Pp. 142. §. első bek. és 191. §. 3. bekezdésével.) A Te, 11. §-a értelmében, ha a felek valamely járásbíróságon a rendes törvénynapon ügyük tárgyalása végett megjelennek, ez a bíróság előzetes írásbeli kikötés nélkül is hatáskörrel fog bírni, illetve alávetés nélkül is illetékessé válik, ha a többi, egyébkénti feltételek fennforognak (A Pp. 146. §-át egészíti ki.) A Te. 12. §-a lehetővé teszi, hogy a hatásköri, vagy illetékesség hiánya miatt megszüntetett per az eljárásra hívatott bírósághoz tétessék át. (A Pp. 184. §-át egészíti ki.) A. Pp. 196. §-át és a Ppn. 4. §-át kiegészítve a Te. 14. §-a felállítja az 165