Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

előtt megegyező írásbeli nyilatkozattal a fellebbvitelről kölcsönösen lemondjanak s ezzel megnyílik a lehetősége annak, hogy az ügyek a királyi rendes bíróságok előtt is ugyanolyan gyorsan jussanak jogerős eldöntéshez, mint választott bíróság esetében. A Ppn 14. §-a a Pp. 415. §-ának 3. pontjában megjelölt ítéleteken felül a balesetből származó kártérítési kötelezettség alapján járadék fizetésében marasztaló ítéleteket is, — a megítélt baleseti követelést szintén az „élet fenntartása" végetti célzatúnak véve, — fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak jelenti ki. A szünetelő perek többszöri felvételével járó ügyviteli hátrányoknak kívánja elejét venni a Ppn. 15. §-a, amikor az újrafelvétel lehetőségét az eddigi két hónap helyett hosszabb időre, négy hónapra tolja ki (v. ö. a Pp. 446. és 475. §-ának második bekezdésével) és világosan kimondja azt is, hogy a három évi perelévülés beálltával a pert kérvényi úton már többé nem lehet elintézni. A fellebbviteli eljárás tekintetében a Ppn. 16. §-a, a Pp. 484. §-ának helyébe lépve, a fellebbezési eljárásra a törvényszéki eljárás szabályait kiterjeszti azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a felek nem írják alá, tekintettel arra, hogy a fellebbviteli eljárásban ezentúl is tanács jár el. Valamint a Ppn. 17. §-a szerint a fellebbezési eljárásban ezentúl az ügyellátást a felek helyett a bíróságnak az elnöktől megbízott tagja, vagy az elnök maga adja elő. (V. ö. a Pp. 497. §-ával.) A Ppn. 18. §-a a ,,revisio per saltum" intézményét hozza be, amely szerint az ellenfél írásbeli beleegyezése esetén az elsőbíróság ítélete ellen a fellebbezés elhagyásával egyenesen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek nem vitás tényállás mellett és különösen gazdasági krízisek esetén van jelentősége, amikor azonos tárgyú perek nagy számmal indulhatnak meg, amelyek valamennyien végigjárják az összes bírói fórumokat, holott egy gyors, fellebbezés elhagyásával megrövidített, •végső bírói döntés esetén a többi ilyen per keletkezésének nagy mértékben elejét lehet venni. A különös eljárások kapcsán, minthogy a házassági és más személyállapotot tárgyazó perekben elsőfokban most már az ügy egész folyamán szintén egyesbíró jár el és gyakran előfordulhat, hogy az előkészítő eljárás befejezése után a bíró azonnal az érdemleges tárgyalást is megtarthatja, a Ppn. 19. §-a megengedi, hogy mindkettő egy határnapra legyen kitűzhető. (A Pp. 655. §-ának kiegészítése.) A Ppn. 20. §-a kimondja, hogy tényleges szolgálatot teljesítő ítélőbíró, vagy ügyész választott bíróságnak szabályként sem elnöke, sem tagja, sem jegyzőkönyvvezetője nem lehet. Ezt követően a törvény rendelkezéseket tartalmaz — többek közt — a Pp. életbeléptetése előtt a törvényszéknél megindított polgári ügyek (Ppn. 21. §., Ppe. 61. §.), a tengerészeti ügyek (Ppn. 22. §., 1912 : 55. t. c. 1—5. §§.); a végrehajtási eljárás (Ppn. 23—29. §§.); — az igazságügyi szervezet kapcsán a járásbíróság felügyelete és vezetése (Ppn. 30. §); a törvényszéki elnök helyettesítése (Ppn. 32. §., Ppe. 83. §); a bíróság hatóságának kiterjesztése (Ppn. 33. §.); — a vegyes rendelkezések kapcsán 163