Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A volt cseh megszállt területek munkajoga /1918-1938/

A volt cseh megszállt területek munkajoga. (1918-1938). Irta: Halmy Aladár dr. kassai kir. törvényszéki bíró I. Anyagi jog. 1922-i,g a csehszlovák törvényhozás csak egyes vonatkozásaiban változtatott a magyar munkajogon. Az 1918. évi 91. törvény előírta, hogy az ipartörvénynek alávetett vagy iparszerüleg űzött vállalatokban a munkaidő általában nem lenét hosszabb napi nyolc óránál és hogy a túlórákért az alkalmazottnak külön díjazás jár, az 1919. évi 420. sz. törvény a gyermeikmunkásokrói intézkedett, az 1920. évi 82. sz. törvény a házmesterek jogviszonyait rendezte, az 1920. évi 29. sz. törvény az otthon dolgozó munkások jogviszonyairól -szólt, az 1920. évi 329. sz., 1921. évi 130. sz, és az 1921. évi 189. sz. törvény a lefoglalt nagybirtok átvételével kapcsolatban tartalmazott munkajogi előírásokat s az 1921. évi 499. sz. törvény a gyógyszertárak munkaidejéről intézkedett. A munkaadó és alkalmazott kölzötti jogviszonyra vonatkozó általános természetű jogszabályokat az 1922. évi 244. sz. törvény tartalmazza, mintegy egységbe foglalva a szolgálati viszonyra vonatkozó főbb jogelveket. E törvény szerint a szolgálati szerződés által egyik fél arra kötelezi magát, hogy másnak szolgálatot fog teljesíteni. Szolgálat, alatt oly munkaviszony is értendő, amelynél a díjazás darabszám, vagy egyes teljesítmények szerint történik. Ha a szerződésben díjazás nincs megállapítva,, akkor az a vélelem, hogy az alkalmazottnak illő díjazásra van igénye, hacsak nem volt kikötve ingyenes szolgálat. A szolgálati szerződést az alkalmazott rendszerint személyesen köteles teljesíteni s az erre vonatkozó igény másra át nem ruházható'. Átruházhatja-e a ^munkaszerződésből folyó jogokat és kötelezettségeket a munkaadó, arra vonatkozólag a törvény nem intézkedik. Ha a szolgálatteljesítés módozataira nem jött létre megállapo148