Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a volt cseh megszállt területeken 1918-tól 1938-ig

kiadott'rendeleteket öleli fel. A szakminiszteri rendeletek rendszerint az illető minisztérium hivatalos lapjában kerültek közzétételre; egyes általánosabb érvényű rendelkezések azonban „hirdemény" (vyhláska, Kunclmachung) alakjában a törvénygyűjteményben is publikáltattak. Bajosan volna az óriási anyagban való eligazodás elképzelhető, ha időről-időre nem jelent volna meg a prágai államnyomda kiadásában csehül és németül egy repertórium, melynek német címe „Gesamtindex zur Sammlung der Gesetze und Verordnungen", ennek címszavai teljes áttekintést nyújtottak a különböző kérdések jogi szabályozását illetőleg. Az egyes törvények és rendeleteknél fel vannak tüntetve ugyan azok kelte és száma (pl. Az 1924. évi október hó 10-én kelt; 259. sz. ipartörvény), a legáltalánosabb idézési mód 'azonban megelégszik azzal, hogy csupán a törvénygyűjteményben való közzététel sorszámát és évét jelöli meg (pl. 259/1924. sz. t. vagy r.). Több esetben előfordult, hogy egyes, az év végén szentesített törvények csak a következő évi törvénygyűjteményben kerültek kihirdetésre, ilyen esetben az idézési mód a dátum teljes feltüntetésével történik pl. 1932. XII. 204 28. sz. ex 1939. törvény. Kereskedelmi jog. A oseh-szlovák törvényhozás egyik legelső ténykedésével (az 1918. októlber 28-án kelt 11. sz. törvénnyel) recipiálta azt a jogrendet, amelyet a monarchiától szuverenitása alá került területeken talált. Az unifikáció eszközéhez csak fokozatosan nyúlt s csak ott, ahol az aránylag nagyobb nehézségek nélkül volt keresztülvihető, vagy esetleg a változott viszonyokra való tekintettel elkerülhetetlen volt. Érvényben maradt az 1875. évi XXXVII. t. c. által kihirdetett magyar kereskedelmi törvény is, annál is inkább, mivel az némileg elütött az 1873-ból származó osztrák kereskedelmi törvénytől (70— 1873. R. G. Bl. sz. törv.), mely a köztársaság nyugati részében, — az ű. n. történeti országokban szabályozta a hasonló jellegű jogviszonyokat. Az utóbbi húsz év folyamán ugyan maga az alaptörvény egyes rendelkezései is módosultak, jórészt azonban azok a §§-ok, melyeket a magyar jogfejlődés is másokkal pótolt. — Kifejezetten változást szenvedtek a 'K. T. alábbi rendelkezései: 5. §. Az eredeti szöveget megváltoztatta a 260/1921. sz., illetőleg később a 183/1928. sz. csehszlovák törvény. Ez utóbbi törvény szerint a K. T.-nek a cégekről, kereskedelmi könyvekről s a cégjegyzésről szóló rendelkezései csak oly kereskedőkre alkalmazhatók, akiknél az általános vagy különös kereseti adó alapja (76/1927. sz., az egyenes adókról szóló törvény a 227/1936. sz. p. ü. miniszteri hirdetmény szövegezésében — 55., 56. és 76—82. §§.), legalább 50.000 Kc tiszta hozadékot tesz ki, illetve ha az illető nem volna adómentes, 131