Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a volt cseh megszállt területeken 1918-tól 1938-ig

tenne ki. — Házaló kereskedőkre (87/1926. sz. törvény, illetőleg 226/1935. sz» korín, rendelet) e rendelkezések egyáltalában nem vonatkoznak. A kereskedői ipar gyakorlására alakult oly társulatok által, melyekre a K. T. jelzett rendelkezései nem vonatkoznak, sem közkereseti, sem betéti társaság nem alapítható. Ha a cég már bejegyzést nyert, a tiszta hozadéknak 50.000 Kc alá való sülyedése sem a cégjegyzésre, sem a fenti rendelkezéseknek alkalmazására befolyással nem bír. 8. §. Változást szenvedett, ha nem is közvetlenül, a 397/1919. sz. korm. rendelettel, mely a cégbejegyzések közzétételéről szóló előírásokat változtatta meg. 55—60. §§. Hatályon kívül helyezte a 154/1934. sz. a. magántisztviselők, kereskedősegédek és hasonló alkalmazásuak munkaviszonyairól szóló törvény 198. §. 1. bekezdését, a részvénybankokkal kapcsolatban megváltoztatta az 54/1932. sz. ú. n. banktörvény XLH. cikkelye. 229. §. után a 183/1928. sz. tőrvény újabb, 229. a) §-t iktatott közbe, mely e törvénynek az 5. §-nál idézett, a kereskedelmi könyvekről s a cégjegyzésről szóló rendelkezéseit a szövetkezetekre a megadóztatás módjára s mérvére való tekintet nélkül terjesztette ki. 240. §. Módosult, ha nem is közvetlenül a 210/1919. sz. a szlovenszkói s a 130/1926. sz. a kárpátaljai szövetkezetek viszonyainak szabályozásáról szóló törvényekkel. (210/1919. sz. 1—5. §-a; a 130/1926. sz. t. 10. §. 2. bek.) 248. §. A 116/1935. sz. korm. rend. változtatta meg. (L. a „Szövetkezetek" címszónál.) 422—433. §§. Hatályukat vesztették a 86/1937. sz. vasúti törvény 209. §-ával. 463—507. §§. Nem érvényesek azon szerződésekre, amelyekre a 145/1934. sz. a biztosítási szerződésről szóló t. bír érvénnyel. (163. §. 2. bek.) 453—462. §§. Érvényüket vesztették a 65/1922. sz. törvény által, mely biztosítási intézetek létesítését a belügyminiszter engedélyhez köti s egyben felhatalmazza a kormányt, hogy az osztrák rendelkezés mintájára ú. n. „biztosítási regulativ"-ot adjon ki, melyet a 307/1922. sz. kormányrendelettel tétetett közzé. 473. §. után a 202/1925. sz. t. újabb, 473/a. §-t iktatott közbe a biztosítási díjak fizetéseinek módozatairól. 485. § 4. pontját ugyanez a törvény hatályon kívül helyezte. 505. §. 3. pontját, mely az életbiztosítási szerződés érvényesítéséről szól, az idézett törvény átszövegezte. 508—514. §§-okat a 145/1934. sz. a biztosítási szerződésről szóló törvény 163. §. 1. bek. hatályon kívül helyezte. 515 -533. §§-ok helyébe a 106/1923. sz. a kiadói szerződésről szóló törvény rendelkezései (43. §. 2. bek.) léptek. Unifikációs törekvések inkább olyan irányban jelentkeztek, hogy különböző speciális törvényekkel igyekeztek az osztrák jogfejlődésnek megfelelően kiegészíteni a fentiek szerint módosított magyar törvényt. 132