Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

mát), míg az iparban alkalmazott munkások és segédek és egyéb alkalmazottak legkisebb munkabérét szakmánként a rendeletek egész sora szabályozza. Itt kell megemlékeznünk arról, hogy a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló és az egész joganyagot egybefoglaló törvénytervezetet, amelyet Papp Dezső ny. államtitkár szerkesztett, — a kereskedelemügyi miniszter 1929-ben az érdekképviseletek kritikája alá bocsátotta.. A törvénytervezet azonban a közbejött gazdasági válság miatt lekerült a napirendről. h) Fontosabb új jogszabályok a kereskedelmi ügyletek körében. Az 1923. évi X. t. c. „az állatforgalmi szavatosságról" a kellékszavatosság szabályait bizonyos állatok (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske és sertés) adás-vétele tekintetében lényegesen módosítja. Az ú. n. főhibák átadáskori megléteiének bizonyítását vélelmek felállításával teszi kömnyeíbbé, továbbá a kellékhiány esetében érvényesíthető jogokat és azok gyakorlásának előfeltételeit a K. T.-tól és a magánjogi szabályoktól eltérő módon állapítja meg. Az 1930. évi XXII. i. c. „egyes gabonanemüek értékesítése tárgyában'" IV-ik fejezetével (40—53 §.) a gabonanemüek vagy gabonanemüekből származó malomipari termékek tekintetében kötött tőzsdei határidő ügyleteket tilosnak és érvénytelennek nyilvánította, illetőleg a törvény 42. §-ában részletesen szabályozta azt, 'hogy melyek a megengedett határiidő ügyletek. (L. 3.300/1930. M. E. sz. r. 5-ik részét a Rendeletek Tára 1930. 433-ik oldalán.) Legújabban 1936. évi július hó 18-tól kezdve a 4600/1936. M. E. sz, r. a gabonanemüek tőzsdei határidő forgalmát teljesen betiltotta. (L. Budapesti Közlöny 1936. évi 163-ik számát.) A kereskedelmi adás-vételi ügyletekkel kapcsolatban meg kell emlékeznünk arról, hogy a részügyletekről tételes jogszabály jelenleg is csak az értékpapirvételekkel kapcsolatban intézkedik (1883, évi XXXI. t. c.)„ mert a világháború idején kibocsátott 4172/1916. M. E. r. (varrógépek) és a 4838/1917. M. É. r. (mezőgazdasági gépek részletre eladása), az 5230/1922. M. E. r. alapján hatályukat veszítették. — 1937-ben a kormány elkészítette a részletügyletek újabb szabályozásáról szóló tjav. előadói tervezetét, amely ugyan csak a mezőgazdasági gépek, varrógépek és kerékpárok vételére vonatkozott, de a jav. 13. felhatalmazást kívánt adni a minisztériumnak arra, hogy e rendelkezéseket egyéb' áruk részletügyleteire is kiterjessze. A kérdés jelenleg függőben van. A 'K. T. V-ik cikkébe foglalt fuvarozási ügylettel kapcsolatban figyelemlbe kell venni a 4020/1928. M. E. sz. r.-tel életbeléptetett új vasúti üzletszabályzatot. (L. Rendeleteik Tára, 1928. 853-ik oldal.) A K. T. 421-ik %-ával kapcsolatban figyelembe kell venni a nemzetközi postaforgalomra vonatkozó londoni nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXVIII. t. c-t, a m. kir. posta szer117