Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

vezetének és hatósági ügykörének mgállapításáról szóló 24.314/1923. 'K. M. sz. r.-t, a bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítások büntetéséről szóló 1932. évi XXI. t. c-t végül a postáról szóló 1936. évi XXXV. t, c-t. A vasúti fuvarozási foggal kapcsolatban az 1928. évi Ill-ik és IV-ik t. c-be iktatott egyes nemzetközi egyezményeken kívül az egyes államok viszonylatában egész sor rendelet jelent meg. A K. T.-nek a biztosítási ügyletekről szóló VTI-ik címe a legjelentősebb változásokon ment át, mert a K. T. 453—462-ik §-ait teljes egészében hatályon kívül helyezte „a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhitelű kérdések rendezéséről" szóló 1923. évi VlII-ik t. c. A biztosító nagyvállalatok állami felügyeletéről a 196/1923. M. E. sz. r. intézkedett, míg az ezzel kapcsolatos magánjogi vonatkozású kérdéseket a 93.591/1926. P. M. sz. r. rendezte. A kereskedelmi ügynökökről szóló törvény megalkotása Magyarországon régen várat miagára és még ma is nélkülözzük ezt a törvényt, csupán a biztosítási ügynökök jogállását rendezi tételes jogszabály. (5460/1928. M. E. sz. r.) A K. T.-nak Vll-ik cím Il-ik fejezetét a kárbiztosításról, továbbá Ill-ik fejezetét az életbiztosításról, — kiegészíti „a biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló 1927. évi X. törvény. A K. T. VlII-ik cimében szabályozott kiadói ügylettel kapcsolatban figyelembe kell vennünk a szerzői jogról megalkotott 1921. évi LVI-ik t. c-t. Megjegyezni kívánjuk, hogy az 1931. évi XXIV. t. c-kel már becikkelyezett római szerzői jogi egyezmény következményeit a mai napig nem vontuk le a szerzői jog új kodifikálásával. Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt, hogy az ú. n. ötletvédelem nálunk nagymértékben hiányos, mert a meglévő iparjogvédelmi szabályok igen gyakran nagy anyagi értéket is képviselő ötletekre kellő védelmet nem nyújtanak. i) Pénzintézeti és valwtáris jogszabályok. Az 1916. évi XIV. t. c-kel életrehivott Pénzintézeti Központot az 1920. évi XXXVII. t. c. újra szabályozta, a P. K.-t állandósította. E törvényt kiegészítette az 1923:XXXII. t. c. 12-ik §-a. A Nemzeti Bank életrehivásával kapcsolatban az 1926:XIII. t. c. több szakaszában módosította az 1920. évi XXXVII. t. c-t. Lásd még a Pénzintézeti Központtal kapcsolatban az 1924:1. t. c 3. §-át, az 1926. évi IV. t. c 4-ik §-át, az 1926:XIII. t. c-t és az 1929:XIV. t. c. 1—2. §-át, továbbá a pénzintézetek önkéntes felszámolásával kapcsolatban a Pénzintézeti Központ jogkörét. (940/1932. M. E. sz. r., továbbá 1800/1934. M. E. sz. r., 10.888/1934. M. E. sz. r.) Külön magyar banktörvény nincsen. A bank- és pénzváltóüzlet iparengedélyhez kötött foglalkozás, amelyet részletesen a bank- és 118 V