Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 3-4. szám - Ferenc Ferdinánd politikája [Könyvismertetés]
Do min László egyházkerületi felügyelő indítványára az alkotmány és közigazgatásügyi bizottság ülésre jött össze, ahol Nóvák István biz. előadó részletesen ismertette azokat a szempontokat, amelyek tekintetében mélyreható ellentétek mutatkoznak a zsinati tagok felfogása között. Ezt követőleg Kovács Tibor dr. egyet, egyházi és iskolai felügyelő hosszabb beszéd keretében ismertette felfogását, különösképpen kifogásolva a javaslat jogfosztó intézkedéseinek korszerűtlenségét. Benkö László bizottsági tag az egyházközségi közgyűlés intézményesítése mellett szállt síkra és ugyanezt a gondolatot fejlesztette tovább Kiss Antal püspök is. Horváth Zoltán és ifj. Szepesik Gyula felszólalása, valamint az előadó viszonválasza után a bizottság módosítást eszközölt a javaslat szövegén, amennyiben kimondotta a prezsbiterek korlátolt időtartamú választását s egyben gondoskodott arról, hogy az egyházközségi közgyűlés a prezsbiterium mellett intézményesítést nyerjen. (Az alkotmány- és köziga zgatásügyi bizottság ülése márc. 5-én.) A zsinat plénuma előtti folytatólagos vita következő szónoka, Wohanka József csaknem kizárólag az egyetemes püspökség kérdésével foglalkozott. Számos elintézetlen problémát lát az egyetemes püspökség kérdésével kapcsolatosan felmerülni s felfogása szerint e tisztség intézménvesítése episcopális jelleget kölcsönözne az egyházalkotmánynak. Egyébként az egyházkerületi püspökök tizenkétéves megbízatását is helyteleníti és az élethossziglani választást éppen a püspök tekintélyének megóvása s az egyházkerület nyugalma érdekében változatlanul fenn kívánja tartani. Kiss Antal püspök a törvényjavaslat egységességét és következetesen keresztülvitt rendszerességét kiemelkedő értékekként említi, azonban kifogásolja, hogy az egyházhatalom csupán szellemi értelemben ered az egyházközségtől. Szükségesnek tartja az egyházközségi közgyűlés bevezetését, mert ennek hiánya jogfosztást jelent, másfelől a korszellem követelményeinek hatása alatt megvalósíthatatlannak látja a prezsbiterek élethossziglani megbízatását s a prezsbiterium lefelé irányuló felelősségének kiépítését az új egyházi törvény elengedhetetlen kellékének minősíti. Hangsúlyozza a püspökök élethossziglani választásának gyakorlati és pasztorális fontosságát s aggályosnak tartva az egyetemes püspökség bevezetését, felhívja a zsinat figyelmét azokra a hátrányokra, amelyek e tisztség intézményesítése esetén az egyház életében, de különösképen az egyházkerületi püspökök eddigi közegyházi szerepének jelentékeny háttérneszorításaként jelentkeznének. (Negyedik ülés, márc. 12.) Átfogó és gondosan felépített beszéd keretében nyújtott áttekinthető képet a tárgyalási anyagról Bidner Ákos jogakad. dékán, aki felszólalásában részletesen foglalkozott a zsinat-prezsbiteri rendszer lényegével. A bevezetendő reformintézkedések között figyelemreméltónak mondja a törvényjavaslatnak azt a célkitűzését, amely az egyház tanintézeteit az egyházalkotmányban fokozottabb szerepkörhöz kívánja juttatni, másrészt viszont meggondolandónak tartja, hogy az egyetemes püspökség intézménye, amely az egyházalkot87
