Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Ferenc Ferdinánd politikája [Könyvismertetés]

SZEMINÁRIUMI ÉLET A biharországi szimbolikus ev. egyház zsinatának általános vitája A jogakadémia egyházjogi szemináriumának keretében ez évben megrendezett biharországi szimbolikus ev. egyház zsinata a Nóvák István püspök, előadó által beterjesztett s az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvényjavaslat felett a febr. 12-én tartott megnyitó ülésen kezdte meg az általános vitát. Ezt megelőzőleg Bruckner Győző dr. dékán, a, szeminárium vezető professzora adott rövid tájékoztatót a szeminárium ez évi munkásságát illetően, kiemelve a zsinattartás tudományos és gyakorlati jelentőségét, valamint részletesen ismertetve a zsinat működési és tárgyalási módozatait. A zsinat formai megalakulása során egyhangú lelkesedéssel világi elnökké Kovács Tibor dr. egyet, egyházi és iskolai felügyelőt, lelkészi elnökké Kiss Antal sajóvölgyi püspököt, alelnökökké pedig Domin László egyházkerületi felügyelőt, illetőleg Nóvák István balatonvidéki püspököt választotta meg. A jegyzői tisztet Máday Lajos és König Levente zsinati tagok látják el, míg háznaggyá Bánó Imre zsinati tag választatott meg. Ugyancsak az első ülés intézkedett a bizottságok megalakítása és kiküldése tárgyában. Az általános vita bevezetéseként Nóvák István püspök, előadó hosszabb beszéd keretében ismertette a tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatot. Rámutatott mindenekelőtt arra, hogy a javaslat a biharországi ev. egyház alkotmányában eddig is érvényesülő zsinat-prezsbiteri elvet rendszerré kívánja formálni s azok a gyökeres és nem egy esetben jogmeg^zorító rendelkezések, amelyek a javaslatot tartalmilag és érdemileg jellemzik, ennek az átfogó célnak a szolgálatában alkalmaztattak. [lyen értelemben került sor a fokozatos képviseleti rendszer következetes keresztülvitelére, mint a zsinat-prezsbiteri rendszerű alkotmányok egvik legjellemzőbb sajátosságára. Az egyház iskoláinak és tanintézeteinek az egvházkormányzati testületek megalkotásánál megnyilvánuló szélesebbkörű érvényesülési lehetősége, az egyházi főtisztviselők választásának új rendezése, a prezsbiterek élethossz/illám választása, a. lelkészi és világ elem paritásának globális értelmezése, valamint a gyűléseken való elnöklésnek az autonóm egyházi testületek kettős elnökségétől való éles elhatárolása, az egyetemes püspökség és a magasabbfokú prezsbiteriumok intézményesítése, a lelkipásztorválasztásnak a prezsbiterium hatáskörébe való utalása, a decentralizáció és végül az. egyházi bíráskodásnak a különböző fokozatokon szervezett prezsbiteriumok jogkörébe való utalása, mint kiilönösképen kiemelkedő reformintézkedések, valamennyien a DSinat-prezsbiteri rendszerre való törekvés ered85