Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A Datio in solutum. [2. r.]

forgott fenn, amely nem felel meg a felek erre irányuló megállapodásának, tehát datio in solutumról nem szólhatunk Ezek szerint: sem a teljesítés, sem a datio in solutum nem támadható meg, csupán akkor, ha valamely momentum a felek szerződéses akaratának nem felel meg, de viszont ekkor már sem teljesítésről, sem datio in solutumról nem szólhatunk. Ha tehát a következőkben mégis a datio in solutum megtámadhatásáról beszélünk, ezt a kifejezést úgy kell felfognunk, hogy szoros értelemben véve a datio in solutum megtámadásáról csak akkor van szó, ha az a támadás alaptalan, mert akkor az ügylet a szerződésnek megfelelvén, ez a támadás sikerre nem vezethet. Viszont ha a datio in solutum alappal történő és sikerre vezető megtámadásáról szólunk, ez a datio in solutum formájában létrejövő, de annak lényegileg meg nem felelő actus megtámadását jelenti. A datio in solutum alapját képező obligatio megtámadható: tévedés (error), csalás (dolus malus) és kényszer (vis ac metus) alapján. A tévedés, ha az ügylet oly fontos pontjára vonatkozik, amely miatt a felek consensusa nem tekinthető fennforgónak, az alapügylet semmiségét okozza. A semmiség a megtámadás sikeressége esetén következik be. E szerint feltétele az alapobligationak, hogy a felek consensusa egy adósságkielégítés céljából végbemenő tulajdonátruházásra vonatkozzék. Tévedés forog fenn az alapobligatio fennállásának téves feltételezése esetén211). Ilyenkor az adósnak joga van a szolgáltatott aliud visszakövetelésére. Ha azonban a tévedés csak az adós részén állott fenn, a hitelező, ha tudva rosszhiszeműen elfogadja az aliudot, tolvajnak (fur) minősítendő. Megtámadható az ügylet error in obiecto esetén is, midőn az adós tévedésből más dolgát ad kielégítésül, mint amire vonatkozólag megegyeztek a felek212) (tehát nem a kikötött aliudot! )Bechmann213) tárgyban való tévedést lát akkor is, ha az aliud szolgáltatásánál, bár az individualizáló jegygyei van ellátva, tévednek, mert az a jegy több dologra is ráillik. Ilyenkor egy közelebbi meghatározó tevékenységnek kell a függőbeo levő jogi helyzetet nyugvópontra juttatni. Megtámadható az alapügylet error in persona címén, midőn nem az adós, hanem harmadik személy teljesített, vagy nem a hitelezőnek, hanem — szintén tévedésből — harmadik személynek teljesítenek. Error in substantia esetén szintén megtámadható az alapügylet és az adósnak condictio áll rendelkezésre. Ez előfordul, midőn az adós a szolgáltatás anyagában tévedett, pl. valakinek pro soluto egy ezüst asztalt kellene szolgáltatni és helyette aranyból valót ad214). Megtámadásra szolgál okul az error in existentia azon esete, mikor a felek tudnak ugyan a dolog létéről (e tekintetben tehát nincs tévedés), de emptio spei, simulatio, vagy tréfa forog fenn215). 211) Error in negotio. 212) Dig. 12. 6. 19. 3. 213) Bechmann. 420. 1. 214) Dig. 18. 1. 41. 1. Beehmann. 420. 1. 72