Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A kormányzóválasztás

kötve, de az ajánlás csak akkor érvényes, ha nem több és nem kevesebb, mint három személyre szól. Nóvum az utódajánlási jog is télies mértékben a magyar közjogi rendszerben. Tisztában volt ezzel a javaslatot tevő kormány is és nyilván ezért nyújtott e tekintetben részletes és érdekes indokolást. Jogalkotásunkat és az uralkodó magyar közfelfogást, — ez röviden összefoglalva a miniszteri indokolás kiindulópontja, — 1920 óta következetesen és megszakítás nélkül a jogfolytonosság és az egészséges konzervativizmus jellemzi. Ennek a jegyében történt, hogy törvényhozásunk a kormányzói tisztet 1920-ban előre meg nem határozott időhöz kötötte s így történhetett, bogy a nemzet érdekeit szolgáló politika továbbvitelét a kormányzói tiszt állandósága kormányzónk személyében, a kül- és belpolitikai válságok között is, történelmi jelentőséggel szolgálhatta. „Az emberi kor határán túl is elősegítheti, az e tekintetben lehetséges határok között, — így szól a továbbiakban a miniszteri indokolás, — a kormányzó személyének és politikájának állandóságához fűződő nagy előnyök érvényesülését, ha a kormányzót a törvény azzal a jogosultsággal ruházza fel, hogy tisztének tartama alatt ajánlás formájában megjelölhesse azokat, akiket a nemzet közjava szempontjából alkalmasnak tart arra, hogy a nemzet törvényes képviselete az új kormányzót közülök válassza meg. Nem lehet ugyanis mást feltételezni, mint azt, hogy a kormányzó ajánlásában a nemzetnek olyan kiváló fiait jelöli meg, akiknek meggyőződése egészen közel áll az utódot ajánló kormányzónak az ország jövőjére vonatkozó saját meggyőződéséhez. Az így ajánlottak valamelyikének megválasztása a kormányzói tisztre ennek következtében biztosítékot tartalmazhat abban a tekintetben, hogy a kormányzói intézménynek az 1920. év óta kialakult tartalmán a kormányzó személyének megváltozása a lehető legkevesebb módosulást fogja eredményezni a jogfclvtonosság eszmevilága és az uralkodó magyar közfelfogásnak legfelsőbb irányítása 'szempontjából."15) Ez a kormányzó utódajánlási jogának hivatalos indokolása, amelynek minden szava és gondolata az uralkodó magyar közfelfogásban gyökerezik és annak nyilván hűséges visszatükröződése. Más kérdé^ azután, hogy e jog milyen hatóerővel rendelkezik, talál-e az alkotmány alapelveiben és ezzel összhangzóa.^ a törvény szavaiban is korlátokra és amennyiben igen, érvényesülése ezek keretei között mily mértékben van biztosítva*? A miniszteri indokolás szerint e jog hatóereje, érvényesülése természetes és áttörhetetlen korlátot talál a magyar alkotmánynak a szent korona tanából következő alapelvében, amely szerint minden közhatalom forrása a nemzet és ennek következtében csakis a nemzet hivatott képviselete, az országgyűlés dönthet a felől, hogy kit kíván a kormányzói tiszt megüresedése esetén a kormányzói méltóság15) L. a miniszteri indokolást, 17. 1. 57