Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A kormányzóválasztás

ba emelni. Ami végeredményében annyit jelent, hogy e jog hatóerője a magyar alkotmány legfőbb alapelvét át nem törheti és annak korlátai közé szorítva természetesen kizárólagos sem lehet. A kormányzó tehát, az utódajánlási jog birtokában, közölheti ugyan a nemzettel, hogy kiben lát biztosítékot a kormányzásában megtestesített szellem zavartalan továbbérvényesítésére, a nemzeti akaratot képviselő országgyűlés azonban abbeli akaratelhatározásában, hogy kit tart a legalkalmasabbnak a kormányzói tiszt betöltésére, ha erre sor kerül, ezekután is szabad marad. Ezekből az alapelvekből kiindulva és utalással arra a körülményre is, hogy a kormányzó elhatározásától függ, kívánja-e, vagy nem kívánja az az utódajánlás jogát gyakorolni, a miniszteri indokolás szerint a kormányzó utódajánlási jogának nincsen a nemzetnek szóló tanácsadáson túlmenő közjogi jelentősége.16) A fölött azonban, hogy helyes-e ez a megállapítás és a kormányzó utódajánlási jogának valóban nem több-e a közjogi jelentősége a nemzetnek szóló tanácsadásnál, e jogkör törvényi körülírásának megfigyelésén felül, csakis e jog gyakorlásának érvényesülési lehetőségeit, a kormányzóválasztás alkalmával törvényileg szabályozott és biztosított hatóerejét is vizisgálva, lehet ítéletet mondani. VII. A kormányzót az országgyűlés két házának kormányzóválasztó együttes ülése titkos szavazással választja meg. A választás lefolyása azonban eltérőleg alakul a szerint, hogy a kormányzó élt-e vagy nem élt-e utódajánlási jogával és amennyiben élt vele, az országgyűlés állított-e a kormányzó jelöltjeivel szemben maga is jelöltet vagy jelölteket1? Ha a kormányzó utódajánjási jogával élt, az együttes ülés elnöke mindenekelőtt a kormányzó ajánlási nyilatkozatát bontja fel, felolvastatja és ennek megtörténte után az együttes ülés titkosan szavaz abban a kérdésben, hogy kíván-e a kormányzó ajánlottain kívül mást is jelölni a kormányzói állásra. Amennyiben a titkos szavazás eredményeképen az együttes ülés nem kíván mást is jelölni, az elnök az utódajánlási nyilatkozatban jelöltekre rendeli el a választást és az együttes ülés ezek közül választja meg a kormányzót. A választás a törvény szerint akként folyik le, IIOP'V az országgyűlési tagok, akiknek mindegyike annyi szavazólapot kap, ahány jelölt van s a szavazólapok közül az egyik igenre, a többi nemre szól, igennel és nemmel szavaznak, amennyiben az egyes jelöltek részére külön-külön felállított urnákba az „igen", illetőleg a „nem" megjelölésű szavazólapokat dobják be. Ha az első szavazásnál egyik jelölt sem kapott általános többséget, a két legtöbb „igen" szavazatot nyert jelöltre ugyanilyen módon új szavazást kell tartani. Ezekben a rendelkezésekben hatályosul a kormányzó utódajánlási joga és ezek alapján bírálható és bírálandó el, vájjon valóban 16) L. u. o. 58