Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A kormányzóválasztás

tiszt megüresedése esetén előálló interregnumot szabályozzák és ennek betöltésére az országtanácsot intézményesítik. Ezeknek a kérdéseknek a rendezését az idő múlása és az alkotmány ősi rendjéhez való teljes visszatérés elé gördülő újabb akadályok szinte naprólnapra erősebben követelték, mert a törvény az interregnum, vagyis a kormányzói tiszt megüresedése esetére mindössze^ annyiban rendelkezett, hogy míg az országgyűlés által választandó új kormányzó az esküt le nem teszi, a haladéktalan tennivalókat, a kormányzói hatalom részére megállapított korlátok között, a minisztertanács látja el. Ez a törvényhely, amint azt annak idején „Üresedés és utódlás a kormányzói tisztben" című, ugyancsak jóval a javaslat benyújtása előtt megjelent tanulmányomban részletesen kimutattam,4) nyilván félreértésből avagy meggondolatlanságból csúszhatott be a monarchikus gondolaton f elépült magyar alkotmányba, mert a ^köztársasági alkotmányok sémáját alkalmazta, — de hibás és hiányos kópiában. A veszedelmeket, amelyek abban az eshetőségben csíráztak, hogy a kormányzói tiszt megüresedése esetén az államfői és a kormányhatalom egy kézbe kerülhet s ezáltal a törvényes úton kialakuló diktatúra is fenyegethet, a politikai élet is felismerte és ha nem is régebb idő óta, de a kormányzói jogkör reformjának, mint kimondott kormányprogrammnak felvetésétől kezdve, állandóan napirenden tartotta és a tudományos irodalomban felvetett tervek nyomán alaposan megvitatta a felmerült megoldási lehetőségeket. Ezekben alakult ki azután az új törvényben megvalósult gondolat, hogy az előálló interregnum alatt az államfői hatalmat a törvényben pontosan körülírt és csakis a halaszthatatlan tennivalókra szorított korlátok között, egy külön e célra rendelt és intézményesített iszerv, az országtanács lássa el. Az országtanács a két ház elnökének váltakozó elnöksége alatt alakul meg s tagjai sorában rajtuk és a miniszterelnökön felül az ország hercegprímása, a Kúria elnöke, a Közigazgatási Bíróság elnöke és a honvédség főparancsnoka foglal helyet.5) Az országtanács tehát hét tagból alakul és héttagú tanácsként működik minden esetben, mert ha a tagságra jogosító tisztségek valamelyike betöltetlen, a tagság joga és kötelessége hi4) L. Miskolci Jogászelet, XIII. évf. 1937. 4. sz. 133—143. 1. — Önállóan is megjelent a Miskolci Jogászélet Könyvtárának új sorozatában, 23. sz. (Miskolc, 1937. 13. ÍJ 5) A javaslat miniszteri indokolása szerint „a kormányzói tiszt megüresedése esetében az országgyűlés hivatott — a nemzetszuverénitás elvénél fogva — a királyi hatalomban foglalt összes jogok gyakorlására is. Ehhez képest a javaslat... arra törekszik, hogy az országtanács az országgyűlésnek olyan tagjaiból állíttassák össze, akik magas közjogi méltóságuknál fogva amúgy is az országgyűlés vezéregyéniségeinek tekinthetők. A nemzetszuverénitás gondolatából fakad a javaslat... azon állásfoglalása is, hogy az országtanács tagjainak ülésre összehívását és az üléseken az elnöklés ellátását az országgyűlés két háza elnökének ügykörébe kívánja utalni." Képvh. Irományok, 456. sz. 18. 1. 52