Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A kormányzóválasztás

illetőleg; a kormányzó elhatározása az országgyűlés által kedvező fogadtatásra találjon. 2. A kormányzót ezentúl az országgyűlés által alkotott törvényre vonatkozólag, — annak kötelező kihirdetése előtt, — nem csak egyszeri, hanem két ízben való visszaküldési jog illeti meg és ezáltal bőséges lehetőségei nyer arra, hogy nagyjelentőségű kérdésekben való és nyilt elvi nézeteltérések esetén, amennyiben az országgyűlés által alkotott törvényt a nemzet érdekére károsnak tartaná, elhatározásának helyességéről az országgyűlést alkotmányos vitában meggyőzni igyekezzék. 3. A kormányzó végül, az országgyűlés feloszlatása vagy berekesztése esetében, a hozzá visszaküldött törvényt ezentúl sem kihirdetni, sem újabb megfontolás végett az újonnan összehívott országgyűléshez megküldeni nem köteles; amennyiben azonban az újonnan összehívott országgyűlés a ki nem hirdetett törvénnyel azonos törvényt hozna, ezzel szemben a visszaküldés jogával nem élhet többé s azt tizenöt nap alatt kihirdetni tartozik. Amíg tehát a törvény előbbi két rendelkezése a kormányzói jogkör érdemi kiterjesztését foglalja magában, ez utóbbi inkább csak alaki jellegű s elsősorban azt a célszerűségi szempontot szolgálja, hogy a kormányzó ég az országgyűlés között felmerült, de az országgyűlés feloszlatása vagy berekesztése folytán lezárult vita szükségtelenül, nyílván feleslegesen, újra ne éledjen fel.3) Az államfői hatalmat érinti továbbá ezeken kívül a törvény azon rendelkezése is, amely szerint a kormányzót, aki eddig az országgyűlés által felelősségre vonható volt, az országgyűlés ezentúl nem, vonhatja felelősségre. Végül pedig ide kell isoroznunk a törvénynek csupán jogfenntartó, deklaratív kijelentését is, amely szerint a magyar király főkegyúri jogát az a körülmény, hogy a kormányzó a főkegyúri jogot nem gyakorolhatja, nem érinti. Mindössze ennyi csak, amivel e törvényben foglalt reform a kormányzói hatalmat, az 1920. évi I. és XVII., az 1926. évi XXII. és az 1933. évi XXIII. törvénycikkek kiegészítéseképen, érinti, illetve kibővíti. Jelentős különbségek maradnak fenn ezekszerint továbbra is a koronás király hatalma és a kormányzói hatalom között: 1. A kormányzót, a király törvényszentesítési jogával szemben, csak a kiterjesztett visszaküldési jog illeti meg, 2. nem gyakorolhatja továbbá a nemességadományozás, 3. a főkegyuraság, 4. a vád alá helyezett miniszterekre és a számszéki elnökre nézve a kegyelmezés jogát, 5. végül pedig a hadüzenet és békekötés jogával csakis az országgyűlés előzetes hozzájárulásával élhet. III. Nem kevésbbé fontosak azonban az alkotmány összhangja, helyesebben az alkotmányos élet zavartalan folytonossága szempontjából az új törvény azon rendelkezései sem, amelyek a kormányzói 3) L. a törvényjavaslat miniszteri indokolását. Képviselőházi Irományok, 456. sz. 12—16. 1. 51