Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A kormányzóválasztás

II. Nagyjelentőségű alkotmányjogi kérdés valamennyi. Előtér­be mégiis, — már csak természetüknél fogva is — az első csoport kérdései, azok a kérdések kerültek, amelyek magát az államfői ha­talmat érintik, mert hiszen ezek, — miként e kérdéseket megoldó jog­szabályok, nemcsak hatályukat, hanem gyakorlati érvényesülésüket tekintve is, — permanens jellegűek, amíg a második és harmadik csoportba sorozható jogszabályok csakis egy adott rendkívüli eset­ben, a kormányzói szék megüresedése esetén hatályosulnak az élet­ben is. Kétségtelenül ez az oka annak, hogy az a nagy vita, amelv még a javaslat benyújtása előtt a magyar közjogi irodalomban, a napi sajtóban és a politikai életben, az újra feléledt magyar közjogi érdeklődés nyílt bizony-ágaként, a kormányzói jogkör tervbe vett kiterjesztése kapcsán lezajlott, elsősorban és legnagyobb részben a kormányzói hatalmat érintő kérdéseket merítette ki.1) Milyen mér­tékű legyen e jogkiterjesztés, mennyiben és milyen vonatkozások­ban közelítheti meg vagy érheti el a kormányzó jogköre a király jogkörét és melyek azok a jogok, amelyek továbbra is csakis a ko­ronás magyar király jogai maradnak! — ezek voltak azok a kér­dések, amelyek nemcsak a tudományos irodalomban, hanem egyben a politikai élet és a nemzeti közérdeklődés homlokterében is álltak. Miután jogi véleményünket e kérdések tekintetében és álláspon­tunkat általában a .felmerült reformtervekre vonatkozólag, még jó­val a kormány törvényjavaslatának az országgyűlés képviselőházá­hoz történt benyújtása előtt, „A kormányzói jogkör kiterjesztése'' című, 1937 március havában megjelent tanulmányunkban2) részle­tes indokolás kíséretében lerögzítettük s a törvény ezirányú rendel­kezései álláspontunkat maradéktalanul igazolták, e tekintetben és e helyen csupán a törvény rendelkezéseinek felsorolására, illetve cso­portosítására szorítkozunk. Az új törvénynek az államfői hatalmat érintő rendelkezései kö­zött a legfontosabbak természetesen azok, amelyek a kormányzói ha­talmat a törvényhozás körében terjesztik ki. E jogkör kiterjesztése három irányú: 1. A kormányzó az országgyűlés által alkotott törvényt kihir­detési záradékkal és aláírással ezentúl nem hatvan nap, hanem hat hónap alatt látja el is miután ezáltal, — amennyiben visszaküldési jogát akarná gyakorolni, — a törvény első és másodszori tárgyalása közé hosszabb időköz ékelődik, több mód és lehetőség nyílik arra, hogy ezalatt a kormányzó és az országgyűlés között a kérdéses tör­vény megalkotására vonatkozólag felmerült nézeteltérés elsimuljon, x) Az egész irodalmi anyagot részletesen és pontosan sorolja fel Csekey Ist­ván „A kormányzói jogkör reformja" c. művében (Szeged, 1937. 54—59. 1.) 2) L. Miskolci Jogászélet, XIII. évf. 1937. 3. sz. 81—101. 1. — Önállóan is megjelent a Miskolci Jogászélet Könyvtárának új sorozatában. 21. ,sz. (Miskolc, 1937. 29. L) 50

Next

/
Thumbnails
Contents