Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az új evangélikus egyházi törvények hatálybalépése

vénybe, nyilvánvalóan a kihirdetéssel történt hatálybalépés iránti rendelkezés volt indokolt. 2. 1938 január hó 1-ével a II., IV., V. és VIII. törvénycikkeket léptette életbe az egyetemes közgyűlés. Ez a négy törvény, illetve ezekkel együtt még a VII. t.-c. is, a zsinat legnagyobb jelentőségű alkotása. Ezek szerint tehát a hatálybalépés időpontjai közül is 1938 január elseje a legjelentősebb. Valóban így is van. Az evangélikus egyház szervezetében, kormányzásában és közigazgatásában az egyházi alkotmány szervezeti és kormányzati részének kiegészítése tárgyában alkotott II. t.-c. gyökeres reformokat jelent. Elegendő e tekintetben a legkiemelkedőbbekre, a presbiteri rendszernek a magasabb közigazgatási fokozatokra való bevezetésére, a képviselőtestületnek a nagyobb egyházközségekben való kötelező felállítására, az egyházi tisztviselők házasságára, a lelkiélet egységes és egyetemes irányítására, az ezentúl megköthető püspöki székhelyre és a zsinat új szervezetére vonatkozó rendelkezésekre utalnunk. Az egyház missziói munkájáról ^zóló IV. t.-c. csak kerettörvény ugyan és ennek keretei között a missziói munka irányelveinek részletes meghatározása még az egyetemes közgyűlés által alkotandó szabályrendeletre vár, az egyházépítő gondolat benne mégis, mert Krisztus missziói parancsán épül fel, mint fundamentumon, a leghatalmasabb. Az egyház iskoláiról szóló V. és az egyházi törvénykezésről szóló VIII. törvénycikkek pedig a zsinat legharmonikusabb alkotásai, mert egységesen, kódexszerűen ölelik fel tárgykörüket és hasonlóképpen fontos reformokat valósítanak meg. Szembetűnő tehát, hogy az új zsinati törvényekben alkotott reformok javarésze 1938 január 1-én lépett hatályba, de szembetűnő egyben az is, hogy a hatálybalépés időpontját a zsinat az 1937. évi november hó 9-én történt kihirdetéstől számítva, a jelentős reformokra való tekintettel, aránylag ilyen közeli időpontban határozta meg. Hogy nem lesz-e túlságosan rövid ez az előkészületi határidő 1 — ez a kérdés a zsinat bizottságaiban is felmerült. Hiszen, az egyes részletkérdésektől és azok várható nehézségeitől is eltekintve, már csak a presbitériumok megszervezése a magasabb egyházi közületeknél, avagy a képviselőtestületek kötelező felállítása is, hogy a kívánt célt szolgálhassa és megszervezésében helyes legyen, igen gondos előkészítést igényel. A zsinat méltányolta a felmerült aggodalmakat s záróülésében zsinati határozatban mondta ki, hogy addig, míg az új törvényekben meghatározott valamely új szerv meg nem alakul, a hatáskörébe utalt tennivalókat a korábbi jogszabályok értelmében az a szerv látja el, amelynek hatáskörébe az intézkedés az új zsinati törvények hatálybalépte előtt tartozott. A zsinatnak az a rendelkezése, amellyel a kellő átmenetet akarta "biztosítani, az új törvények hatályosságát illetőleg, egyházi közületeink szervezetében az 1938. évre disszharmónikus helyzetet teremtett. Az egyes egyházi szervezetek ugyanis önmaguk határozhat3