Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az új evangélikus egyházi törvények hatálybalépése

ják meg, hogy mikor kívánják az új törvényekben rendelt új szerveket megalakítani s ennek következtében előállhat az az eset, hogy az egymásnak alá- és fölé rendelt egyházi közületek egyikében már az új, míg a másikban még a régi szerv működik és ez a helyzet sok vitatható kérdést vethet fel. Amint máris sok kétség és vita merült fel az egyes egyházi közületek kormányzata és közigazgatása keretében, hogy hatálybalépett-e máris, avagy még nem lépett hatályba, a zsinatnak az átmenetet biztosító rendelkezése következtében, az új törvények egyik vagy másik szakasza! A felelet nem minden esetben teljesen világos és nagyon egyszerű. Sokszor az élesebb iudiciumot is megkívánja. A mérlegelés kiinduló pontja minden adott esetben csakis az lehet, hogy az említett törvények, összes rendelkezéseikkel, máris hatálybaléptek és a zsinati felhatalmazás átmenetileg — nyílván a szervek összealkothatásának gondos előkészítése és a rendkívüli közgyűlések költségeitől való megkímélés céljából, — csakis kivételeket állapít meg, amelyek ekként csakis megszorítólag magyarázhatók. Félreértésre adhat okot, hogy a zsinat ezt az átmeneti időszakot s ezzel kapcsolatban az említett új törvénycikkek maradéktalan hatálybalépését, végső záros határidővel, kimondottan nem állapította meg. Kutatva e felhatalmazás ratio-ját és tekintettel a hatálybalépésnek másik, az egyetemes közgyűlés által egy esztendővel kitolt végső fix határnapjára, nyilvánvaló, hogy ez az átmeneti idő legkésőbben 1939 január elsejéig tarthat, de az esetleges félreértések elkerülése végett helyesebb volna, ha az idevonatkozó rendelkezések vitatható kérdéseket egyáltalán nem hagynak nyitva.*) 3. 1939 január hó 1-én két új zsinati törvénycikk fog életbe lépni: a VII. és a X. Az egyházi alkotmány háztartási részének kiegészítése és módosítása tárgyában alkotott VII. t.-c. hatálybalépését azért tolta ki egy teljes esztendővel a zsinat, mert e t.-c.-ben foglalt reformok az egyházi adózást sok tekintetben teljesen új alapokra fektetik s ennek következtében nagyobb előmunkálatok válnak szükségessé az adók kimunkálása terén s lényeges változások állhatnak elő az egyes egyházközségek költségvetésében. A zsinat záróülésének idején, — 1937. november hó 9-én — azonban az egyházközségek nagy részében az 1938. évre szóló költségvetési előmunkálatok már folyamatban voltak, azokat az új rendelkezések korai hatálybalépése csak megzavarta volna és valószínűtlen volt egyáltalán, hogy az új alapokra fektetett költségvetések idejére elkészülhessenek s az egyházi közélet és közigazgatás, ha az új adótörvények azonnal hatálybalépnek, nagyobb zökkenőket ne szenvedjen. — A magyarországi evan*) A zsinat e tekintetben nem rendelkezhetett, mert hiszen a hatálybaléptetést általában az egyetemes közgyűlésre bízta. Az egyetemes közgyűlés viszont — úgy látszik — nem érezte magát illetékesnek arra, hogy a zsinati felhatalmazás hatályát határidőhöz kösse.