Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 1-2. szám - A Datio in solutum. [1. r.]
A datio in solutum jogforrásai: Gaius Institutioi, továbbá a justmianusi kodifikáció. Innen értesülünk a sabinianusok és proeúlianusok közti vitákról. A Digestákban főleg Ulpianus, Mareianus és Paulus foglalkoznak a kérdéssel. A datio in solutum kérdésének modern irodalma eléggé kiterjedt. Főként a német szakirodalom tárgyalja ezt az intézményt, kapcsolatban természetesen a német Bürgerliehcs (íosetzbuch-ban lefektetett azonos intézménnyel. Az ide vonatkozó legfontosabb német szakmunkák: Rőmer: Leistung an Zahlungstatt (Tübingen, 1866.) és Steiner: Datio in solutum (München, 1914.) c. műve. Összefoglaló munkák keretében: Windscheid—Kipp: Lelirbuch des Pandektenrechts (Frankfurt a/M., 1900—1906.), Karlowa: Rőmische Rechtsgeschichte (Leipzig, 1901.), Dernburg: Pandekten c. művei foglalkoznak vele. Ezenkívül több németnyelvű inaugurál dissertáció tárgyalja a datio in solutum intézményét, kapcsolatban a német BGB-al. így Alexander A.: Datio in solutum und compensatio voluntaria (Leipzig, 1908.), Fehr: Über Hingabe an Erfüllungsstatt (Borna-Leipzig, 1902.), Berndorff: Die Annahme an Erfüllungsstatt, (Berlin, 1904.), Belitz: Die Hingabe an Erfüllungsstatt (Rostock, 1906.), Mickel: Hingabe an Erfüllungsstatt (Metz, 1905.), Quander: Leistung an Erfüllungsstatt (Rostock, 1903.), Hennig: Die Anfechtbarkeit der Datio in solutum (Breslau, 1897.). Az adásvétellel, ill. a teljesítéssel kapcsolatban foglalkoznak a datio in solutum kérdésével: Bechmann: Der Kauf nach gemeinem Recht. (1884.), Kretschmar: Die Erfüllung (Leipzig, 1906.), továbbá két Rostockban kiadott inaugurál disszertáció: Alexander E.: Die rechtliche Natúr der Erfüllung (1902.) és Ihrcke: Ist die Erfüllung Rechtsgescheft (1903.). Modern jogi vonatkozásaiban tárgyalják e kérdést: Crome, Schollmeyer, Endemann, Oertmann, Stammler a német BGB-hoz írt kommentárjaikban. A francia irodalomban az összefoglaló jogi munkák és tankönyvek mellett megemlítendők: Montégu: De la datio in solutum (Lyon, 1894.), de Combes: De la dation en paiement en droit romáin (Paris, 1892.). Az olasz irodalomban felemlítendők: De Francisci: L' evoluzione, della res data in solutum (1915.) és La dottrina bysantina de la datio in solutum in fronté a matériáié papirologico Aegyptus (1920.). Solazzi: Note sulla datio in solutum (1928.). A magyar irodalomban a teljesítés kérdése kapcsán érintik ezt a problémát: Személyi: A solutio jogi természetéről (Nagyvárad, (1917.) és Sztehlo: A teljesítés jogi tulajdonságai. A kérdésről egyébként oly kimerítő munka, mint a külföldi irodalomban, nálunk nincs és csupán egyes tankönyvek foglalkoznak vele. 29