Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az új evangélikus egyházi törvények hatálybalépése

vált, mert rendelkezései csak erre a zsinatra szóltak és a zsinat szervezetéről pro futuro a zsinat II. törvénycikke rendelkezik. Vizsgálat tárgyává tehát a hatálybalépés szempontjából csupán a többi kilenc törvénycikk tehető. E törvénycikkek mindegyike külön intézkedik hatálybalépése felől. A III. és VI. t.-c. egybehangzóan olykép, hogy hatálybalépésük a zsinaton történt kihirdetéssel következik be, a II., a IV., az V., a VII., a VIII. és a X. t.-c. pedig ugyancsak egybehangzóan, annak a kijelentésével, hogy hatálybalépésük napját az egyetemes közgyűlés állapítja meg és teszi közhírré. Végül a IX. t.-c. azzal, hogy akkor és annyiban lép hatályba, amikor és amennyiben a református egyház a jelen törvénnyel teljesen egyértelmű törvényt alkot. Ez a törvénycikk nem ad ugyan kifejezetten felhatalmazást az egyetemes közgyűlésnek a hatálybalépés előfeltételeinek és mértékének megállapítására, de a zsinat záróülésében a hatálybaléptetést illetőleg adott általános felhatalmazásból és egyházalkotmányunk szelleméből is folyik, hogy erre csakis az egyetemes közgyűlés lehet hivatott s ezek szerint a zsinat az előbb említett hat törvénycikk hatálybaléptetését minden megkötés nélkül, a IX. törvénycikkét pedig e megkötéssel, az egyetemes közgyűlésre bízta. Az egyetemes közgyűlés 1937 november hó 12. napján tartott ülésében tárgyalta e zsinati felhatalmazást s ennek alapján kimondta, hogy a II., IV., V. és VIII. törvénycikk 1938. évi január hó 1-én, a VII. és X. törvénycikk pedig 1939. évi január hó 1-én lép hatályba. A II—X. sorozott kilenc új egyházi törvényünk hatálybalépése ezek szerint négy különböző időpontban következett, illetve következik be: 1. a zsinaton történt kihirdetéssel; 2. 1938 január hó 1-én; 3. 1939 január hó 1-én és 4. az egyetemes közgyűlés áltál később megállapítandó, egyelőre még bizonytalan időpontban. 1. A zsinaton történt kihirdetéssel a III. és a YI. törvénycikk lépett hatályba (1937 november 7-én). A m. kir. honvédséghez tartozó egyháztagok lelki gondozásáról szóló III. t.-c. azonnali, vagyis a. kihirdetéssel történő hatálybalépése felől azért rendelkezett, mert benne a már 1923 óta működő közös protestáns tábori püspökségnyert csupán alakilag egyházi törvénybeiktatást s mivel e törvénycikkel teljesen egyértelmű egyházi törvényét a magyarországi református egyház 1928. évi május hó 8. napján megnyílt zsinata IV. törvénycikkében már megalkotta. Hasonlóképen csupán a történeti tényt és a jelenleg is fennálló jogi helyzetet iktatta az egyházi törvények sorába az egyetemi evangélikus hittudományi kar létesítéséről és működéséről szóló VI. t.-c. is, mert ezek felől eredetileg, de egyben a mára és a jövőre kiható hatással is, az 1923. évi február hó 8. napján kormányzói jóváhagyást nyert, a magyar állam és a magyarországi evangélikus egyház között kötött Alapító-levél rendelkezett. Ennél a két törvénycikknél tehát, miután hatálybaléptetésük idejét illetőleg érvek vagy aggályok se pro, se contra nem merülhettek fel, mert csakis a már hatályossá vált jogot foglalták tör2