Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r

sége. Az EH-on való tulajdon fogalmához tartozik az elidegeníthetetlenség; és a meg nem terhelhetés, mely szabály alól a törvény a kivételeket elég szűkkeblűén nyu.it.ia. Végül az EH-nak mint mezőgazdasági ingatlantulajdonnak megművelését nem végezheti a gazda saját intenciói szerint, hanem arra vonatkozólag egy állami hatóság irányítását kell elfogadnia. Kérdés tehát mindezek után, hogy mivel az EH. elidegeníthetetlen, meg nem terhelhető, hatósági jóváhagyással jön létre, a gazda meghatározott művelésre van szorítva stb. — a parasztnak (Bauer) az EH-on fennálló rendelkezési joga nevezhető-e római jogi elvi alapon tulajdonjognak, vagy pedig más jog az, avagy a nemzeti szocializmus jogi felfogása esetleg új, a római jogétól eltérő tulajdonfogalmat alkotott. A REG. is használja a Bauer és EH. viszonyának megjelölésénél a „tulajdon" szót, csakhogy a törvény e tulajdonjog meghatározását nem adja. Az EH-on fennálló jog minőségére, illetve elbírálására vonatkozólag három felfogás általános az irodalomban: 1. a Bauer nem tulajdonos, 2. a tulajdon, mely az EH-on fennáll, rendkívül korlátozott tulajdon, 3. a REG. egy új és a római jogétól eltérő tuljdonfogalmat teremtett. Ad. 1. Schapp170) szerint, mivel a REG. 15. §-a értelmében a Bauer rendszeres gazdálkodásra van kötelezve és mivel ellenkező esetben birtokából kitiltatik, az EH-on fennálló jog tulajdon-minősége tagadásba vehető. Az EH-on Schapp véleménye szerint tulajdonjoga senkinek sincs és a Bauernek azon f ennálló rendelkezési joga tulaj donképen csak egy, a haszonélvezethezi közelálló jog. Ad. 2. A második felfogás szerint az EH-on fennálló jog tulajdonjog, de rendkívül korlátozott. Ez Blomeyer,171) Gülland172) nézete. E felfogás arra támaszkodik:, hogy a tulajdon a BGB., tehát a római jog alapján is csak addig korlátlan, helyesebb kifejezéssel élve: teljes, míg a harmadaik joga és a törvény szemben nem állanak vele (BGB. 903. §.) Ily törvényi korlátozását kell látnunlk a tulajdonjog fogalmának a REG-ben is. Ad. 3. Wieacker173) szerint felesleges minden kísérlet, amely a BGB. szerinti, tehát a római jogi és a REG. szerinti tulajdonfogalom köizt összhangot akar teremteni. A REG. u. i. új tulaj donfogalmat teremtett. Az így keletkezett új tulajdoni rend — természetszerűen — nem a római jog alapelveim épül fel, ahol a tulajdonjog szempontjából minden dolog egyenlő, hanem az új tulajdoni felfogásnak felel meg, mely a dolgok közt mélyreható különbségeket tesz., A felelősség nagysága alapján, amelyet a különböző dolgok tulajdonosai 170) Schapp: 14. és köv. 1. 171) Blomeyer: 102. 1. 172) Gülland: 201. 1. 173) Wieacker: DJZ. 1934. 1446. és köv. 1., továbbá Fudhs: 9. 1. 184