Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r

a közösséggel szemben viselnek, akarja Wieacker felosztani a dologi javak világát. Minden egyes ilven egymástól különböző új dologcsoportra egy-egy új tulajdonfogalom keletkezik. Egy ilyen konkrét tulajdonfcgalmat teremtett a REG. is. Ez új tulajdonfogalomnál természetesen nem a tulajdon uralmi része jut előtérbe, hanem a benne foglalt jogoknak kötelességszerű kigyakorlása. Az EH-tulajdon szerinte nem egyéb, mint egy szociálisan kötött, a családfő-, és a Bauer tulajdonában álló jog. E felfogásnak képviselője Hamborg is.174) Ő az EH-on fennálló tulajdon jogi alapját a „Blut und Boden" alapgondolatában találja. Azonos lényegileg az EH. intézménye a germán Odol intézményével. Odal a Sippe-nek el nem idegeníthető, meg nem terhelhető tulajdona volt. Ez az intézmény tehát szintén egy szervezett embercsoport javára kötötte le a földet. Ezt a rendszert vezette be tudatosan a REG, amely a „Blut und Boden" eszmé jének megfelelően a parasztnemzetségeik és a tulajdonukat és megélhetésük alapját képező föld között elszakíthatatlan kapcsolatot igyekezett teremteni, amiért is megtiltotta még az EH huzamosabb ideig tartó bérbeadását is (1. §.). Ezen nézetnek megfelelően természetesen az EH-ra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalmat is nem rendelkezési korlátozásnak, hanem rendelkezési tilalomnak175) tekinti a jogászok azon csoportja, mely az EH-tulajdonban uj tulaj donfogalmat lát, azon meggondolásból kiindulva, hogy ez az elidegenítési és terhelési tilalom ezen különleges tulajdonfogalom lényeges alkotórésze, nem pedig az elvileg „korlátlan" tulajdoh megszorítása. Nézetünk szerint — bármily tetszetősnek is látszik a legutóbbi felfogás, — kénytelenek vagyunk mégis a második csoporthoz csatlakozni, mely az EH-on fennálló tulajdonban, a római jogi értelemben vett tulajdoh. egy rendkívül korlátozott faját látja. A tulajdonjog a római jogban sem korlátlan, csak elvileg a legteljesebb dologi magánjog. Tulaj donikorlátozásokat mind köz-, mind pedig magánjogi szempontból a római jog is ismer. E zien tula j donkorlátozások alapján a római jog is bizonyos különbségeket tett az egyes dolgok között, ha ezek a különbségek nincsenek is úgy kihangsúlyozva ott, mint itt a nemzeti szocialista jogtudomány által. A nemzeti szocialista jogalkotás tovább ment a tulajdonkorlátozások létrehozásában. Az állatok, fák, bizonyos természeti ritkaságok feletti tuladonjogot számtalan oldalról korlátok közé szorította, sőt az EH intézményben oly jogintézményt hozott létre, mely szinte már azt a látszatot kelti, hogy nem is tulajdonjog a felette fennálló jog. Az elidegeníthetetlenség és megterhelhetetlenség u. i. a feliette fennálló rendelkezési jog igen jelentős korlátait képezi. És mégis tulaj doh jognak kell mondanunk az EH-on fennálló jogot, s a rá vonatkozó rendelkezési tilalmak, korlátozások nem adnak okot arra, hogy azt mondjuk, 174) Hamborg. 7. 1. 175) Seofert. 150. 1. 185