Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r

5. az örökhagyó nővérei; (az elhalt nővér helyére annak fiai ós finnokái lépnek); 6. az örökhagyó nőnemű leszármazottjai. (20 §.) Ha a Bauer több EH-t hagy hátra, az öröklésre meghívottak a következés rendjében, hatósági ellenőrzés mellett választhatnak úgy, hogy mindeniknek egy EH. jusson. Az örökhagyó végrendeletileg meg nem változtathatja az öröklési rendelt és nem korlátozhatja; ez a tilalom azonban az EH. kisebb jelentőségű tartozékaira sem vonatkozik. (24. §.) Az örökhagyó leszármazói, amennyiben örököstársak, illetve kötelesrészre jogosítottak teljeskoruságukig a Hof-on ellátásban részesülnek. A Hof viszonyaihoz képest egy hivatásban ki kell őket képeztetni, illetve a leányokat kiházasítani. Amennyiben hibájukon kívül nyomorba jutnának, meghatározott munkaszolgáltatások mellett az ÉH-on tartást igényelhetnek. (30. §.) C) Az EH. fogalmához tartozik az elidegeníthetetlenség és az, hogy meg nem terhelhető. Ez az intézkedés azonban nem vonatkozik az EH. oly tartozékai feletti rendelkezésre, amelyek elidegenítése stb. az EH-on űzött rendszeres gazdálkodáshoz hozzátartozik. (37. §.) A terhelési tilalom alól azonban kivételek is vannak. így pl. nem vonatkozik a terhelési tilalom a telki szolgalmakra, korlátozott személyi szolgalmakra és köizterhekre. Tbvábbá a Reichsiedlungsgesetz vom 11. Aug. 1919. és a „Gesetz über die Neubildung deutschen Bauerntums vom 14. Juli 1933. alapuló birtoklásnál, ha ez a REG. által felállított követelményeknek megfelel, a telepítő hatóságok a terhelést megengedhetik. D) Az EH-ok bizonyos hatóságok (Anerbenbehőrden) irányítása alatt állanak. Ilyen a Reichsnáhrstand,169) mely a gazdálkodást irányítja az EH-on. A birodalom feloszlik Landes-, és Kreisbauernschaft-okra. Élükön a vezér által kinevezett Reiohsbauernführer áll, s alatta állanak az országok és kerületek Bauernführerjei. (5. fej.) Az EH-on fennálló jog tehát sok tekintetben igen nagymérvű korlátozásokat szenved. így elsőisorban már az a tény, hogy az EH. tulajdonosa nem lehet bárki, hanem az jogi, faji, erkölcsi és gazdasági feltételekhez van kötve, jelent nagy eltérést a római jogi tulajdon alanyának fogalmától. Továbbá ezen tulajdonjog tárgya sem áll a tulajdonos szabad rendelkezése alatt, hanem annyi korlátozást szenved e rendelkezési jog, hogy iszinte kétségbe vonható, vájjon egyáltalában tulajdonjoggal állunk-e szemben. Az EH. tárgyát képező ingatlan minősége, kiterjedése, a rajta való gazdálkodás módja stb. mind meg vannak szabva. A tulajdonosnak felette való végrendelkezési joga megsemmisül, s a tulajdonosra a többi örökös tartásával, neveltetésével, kiházasításával még súlyos kötelezettségek is hárulnak. Itt csúcsosodik ki legjobban a nemzeti szocialista jogászok által oly sokszior hangoztatott: „Eigentum pflichtet" jelmondat jelentő166) Az 1933. szeptember 13. napján kelt törvény álapján. (R. G;. Bl. I. 626., i.) 183