Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

jog vezérelve: az „Eigennutz vor Gremeinnutz" — nem elehet. A közérdek szava u. i. a római jobban is mindenütt felüti fejét, néhol törvényi tulajdonkorlátozások, másutt oly jogi elvek alkalmazásával, hogy „suum cuique", „salvo iure alieno" stb. Mindenesetre azonban kifejezi a két jog közti különbséget a „jog" szónak német és latin etimologizálása. A német „Recht" „jobb"-ot jelent, tehát a jobban megtestesülő „jó" fogalmát juttatja kifejezésre. A latin „jus" a „jubere" „parancsolni" szóból ered és kifejezi a jognak hatalmi, uralmi jellegét. Az előbbi tehát a jogban kifejezésre jutó köz-, az utóbbi az ott megnyilvánuló magánérdeket hangsúlyozza ki. Ez a különbség azonban a két nép történelmi múltjából vezethető le. A római minden izében imperialista, hatalmi, uralmi vágyakkal túltelített volt, a német a maga közösiségi életét élte az őskortól kezdve vezéreinek uralma alatt s ez a rendszer szükségkép az egyéniség korlátlan érvényesítésének nem volt jó talaja s az egyéni kezdeményezést nem tette lehetővé úgy, mint Rómáiban, ahol az imperialista törekvések a kor által felszínre vetett kiváló egyedek kezdeményezésére voltak visszavezethetők. Nem lehet tehát a római jogot az emberi önzés jogaként az önzetlenséget megtestesítő germán joggal szembeállítani, hiszen e különbségek a két nép lelki, testi struktúrájában, történelmi adottságaiban és 'különböző •életviszonyaikban 'találják alapjukat. 5. Párhuzam a római jog és a nemzeti szocialista elveken felépülő magánjog közt. A nemzeti szocializmus magánjoga kialakult rendszert még nem képez. A pandektajogon alapuló BOB. még érvényben van a Birodalomban, s csak bizonyos tételei szenvedtek áttörést a mind intenzívebben érvényesülő nemzeti szocialista jogelvek érvényesülése következtében. A nemzeti szocializmusnak magánjogi, illetve polgári jogi kódexe nincs. A pártprogramm deklarál bizonyos elveket, melyeknek az államélet minden területén, így a jogéletben is érvényesülniök kell. Ezek az elvek adják meg az útmutatást, az irányvonalakat a nemzeti szocializmus jogalkotó munkásságához. De ezen irányvonalak alapján még nem is egyes jogágakat (pl. családjog, dologi jog stb.) szabályoznak, hanem csak bizonyos intézményeket, amelyek törvényi rendezése a nemzeti szocializmus, illetve általában a közérdek szempontjából égetően szükségesnek látszik. Ezen, bizonyos jogintézményeknek nemzeti szocialista szellemben való szabályozása azután újabb jogelveket termelhet ki, amely a további jogalkotás >során már útmutatásként szerepelhet. így pl. a REG. a parasztbirtok problémáját igyekezett nemzeti szocialista szellemben megoldani s a szabályozás közben a tulajdonnak — mint a nemzeti szocializmus jogászai mondják — egy merőben új és a római jogi tulaj donfogalomtól eltérő formáját teremtette meg, amely a jövőben mint alapelv a jogalkotás minden terén érvényesülni fog. Másrészt viszont a nemzeti .szocialista pártprogramm nyújt bizonyos elveket, 166