Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

A pandektajog elterjedése azonban nem involválta azt, hogy bizonyos német jogtételek ne maradtak volna érvényben. Megmaradtak ezek, mint helyi jogszabályok. A pandektajog, mint a birodalomban általánosan érvényben levő jog, subsidiarius jelleget vett fel. Ezt bizonyítja az a német jogtétel, melv szerint: „Stadrecht bricht Landrecht, Landrecht bricht gemeines Reeht." Azonban nemcsak egyes német eredetű jogszabályok, hanem egész német jogintézmények is érvényben maradtak a recepció ellenére, sőt azokat (családi hitbizomány, telki teher, öröklési szerződés stb.) kénytelen volt a német jogászok irányító munkássága alatt teljes egészükben a pandektajog magába felvenni. Ennek megfelelőleg azután a XVIII. századtól kezdve a pandektajog tudománya mellett a német magánjog tudománya is kialakul. Igv Németország magánjogának kettős eredetére való tekintettel kettős magánjogi jogtudománnyal rendelkeziett: a pandektajog tudománya és a német magánjog tudománya. „A pandektatudomány volt az idősebb, nagyobb, hatalmasabb testvér. Azonban állandóan fokozódó mértékben szerzett vele szemben a német magánjognak utószülött tudománya belső önállóságot ós következésképen külső hatalmat, védve a német jogeszmét a távolból jött római joggal szemben."125) 3. A német Polgári Törvénykönyv. (BGB.) A pandektajog a gyakorlat joga volt, kodifikációt azonban nem nyert Németországban. A XVIII. század óta különösen a kisebb országok törvényhozása (Landesgesetzgebung) szabályozás tárgyává tette elszórva az egyes német eredetű jogintézményeket, ezek mellett azonban megmaradt a .subsidiarius jellegű és kodifikálatlan római jog (pandektajog) változatlan érvényben. Az egész érvényben levő római-német magánjog kodifikálására inkább csak a nagyobb országokban nyilvánult meg bizonyos törekvés, azonban az egész birodalom területére kiterjedő érvénnyel bíró magánjogi törvénykönyv megalkotása egy egységes birodalmat kívánt s a .széttagozott Németországban végrehajtható nem volt. A nagyobb államok a büntető joggal együtt a magánjogot kodifikálták ugyan, de e kódexek csakis az illető ország területére vonatkozólag bírtak hatállyal. így 1900. évi január elsejéig Németország két jogterületre oszlott: Az egyik jogterületen a pandektajog mint nem kodifikált subsidiarius jellegű jog volt érvényben.126) 125) Sohm. 4. 1. 126) Holstein, Schleswig (részben), Hansavárosok, Lauenberg, Meeklenburg, Ujolőpomimeránia, Rügen, Hannover (résziben), Oldenburg, Braunscbweig, tbiirüngiai hercegségek, Lippe-Detmold, Sohaumburg-Lippe, Waldeck, Ehrenbreitstein, Hessen-Nassau, Hessen-Darmstadt, Höhenzollern, Würtomberg és nagyrészben Bajorország. 159