Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

A másik jogterület a kodifikált magánjog, területe volt, ahol a magánjog forrása sem külön a pandektajog, sem a német magánjog, hanem egy, mind a két jogrend alapján készült magánjogi kódex volt.127) A versaillesi császárkoronázás létrehozta a birodalom politikai egységét és most már elérkezett az idő arra, hogy a német magánjog rendszerét egy az egész Birodalomban érvénnyel biró kódexben öszszefoglalják. A németbirodalmi Polgári Törvénykönyvet 1896. augusztus 18-án hirdették ki a Birodalomban, életbeléptető rendeletével együtt és 1900. január elsejei hatállyal lépett életbe. A BGB. életbelépése teljes megszűnését jelentette az egyes államokban eddig érvényes polgári törvénykönyvek hatályának. A törvényhozói hatalom tehát megszüntette a német magánjog szétforgácsolódását és tarkaságát és egy egységes magánjogot teremtett az immár politikailag is egységessé lett birodalomban.128) Ez a magánjog, amelynek tételeit a BGB. tartalmazza, lett a Német Birodalom magánjoga egészen az államhatalomnak a nemzeti szocializmus által történt átvételéig. Ezit a magánjogi rendet kiküszöbölni célja a nemzeti (Szocializmusnak, hogy azt egy, a német lélekben, német talajban gyökerező sajátságos német magánjogi rendszerrel váltsa fel. Nem maga a tiszta római jog az, amelyet a nemzeti szocializmus ki akar jogrendszeréből küszöbölni, hanem a justinianusi kodifikáción f elépülő és a modern élet viszonyai'hozi alkalmazott német jogi vonatkozásokkal átszőtt jog. A római jog alapelveit, alapintézményeit tartja a nemzeti szocializmus elveivel összeférhetetlennek, nem a részletszabályokat. Ezért kívánja a BGB-t, mint a magánjog törvényi alapját kiküszöbölni. Ez a törekvés azonban máról-holnapra nem valósítható meg. A nemzeti szocializmus hatalomátvétele már nemsokára egy évtizede, hogy megtörtént és az uj magánjognak csupán alapelveit ismerjük, részletesebb szabályozást egyes intézményekre még alig. Érthető is az, hiszen a római jog évszázadokon át — bármennyire is idegen volt a német nép számára — mégis annak mintegy sajátjává vált és az évszázadokon át meggyökeresedett, a gyakorlatba átment jogrendszer alapelveit — amelyek hozzá úgyszólván minden európai állam magánjogának is alapelveit képezik — máról-holnapra, a jogéletnek könnyen végzetessé váló megrázkódtatása nélkül véghezvinni nem 127) A porosz Landrecht hatály területe (1794-től), a francia Code Oivil hatályterülete (Rajnapart, Baden) és a szász királyi1 törvénykönyv hatályterülete. 128) Az uj német fcdrodalom alkotmánya (1871. ápr. 16.) a tágabb értelemben vett magánjog: egyes részeit szabályozta esak (kereskedelmi-, váltójog). 1873. december 20-án a törvényhozás hatáskörébe vonta a magánjog kodifikációját is>. Az előkészítő bizottság 1874-ben kezdette meg munkáját. A BGB. 2385. §-ból áll és V. részből (I. általános rész, II. kötelmi, ÜL dologi, IV. családi, V. örökjog). 160