Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

így a római jog lassanként az egész birodalomban elterjedt s mivel a 'bíróságok most már ítéleteiket többé-kevésbbé mind a római jog alapján hozták, a bírói székekbe legészszerübbnek mutatkozott a romanistákat meghívni. A humanisták, bár a római jogot kétségtelenül nagyra tartották,122) a romanistákat, akik sokszor a tiszta római jogot nem is ismerték, csak annak a gyakorlatba átment, sokszor elkorcsosult alakját s haszonlesésükkel nagy ellenszenvet váltottak ki — megvetették és a német nép ellenségeinek tekintették. A romanisták tekintélyének emelkedését azonban ez a róluk elterjedt felfogás utóbb alig^ csorbította, mert pl. alkalmazásuk a „Hofgericht"-nél a XVI. században már általános. Működésük igaz nem egyszer jogbizonytalanságot eredményezett a helyi jog nem ismerése miatt, utólag azonban ez a hátrány is megszűnt. A gyakorlati élet t. i. sokszor dobott felszínre oly megoldandó jogeseteket, melyekre a római jog már régiségénél fogva is intézkedést nem tartalmazhatott. így tehát a római jog tételeit kiterjesztőleg kellett alkalmazni, ami huzamosabb időn keresztül a római jognak a gyakorlati élethez való idomítását jelentette. Most már az egyetemeken is a római jogot nem holt jogként, hanem mint élő, általánosan alkalmazásban levőt jogot adták elő. így alakult ki Németországban az elméletben ós gyakorlatban is egy uj római jog, amelynek alapja a justinianusi kodifikáció ugyan, lényegében azonban az új életviszonyok által megkívánt módosult vagy új jogszabályok tömegét tartalmazza a justinianusi rendszerezésben. Ez volt a „praxis juris Romani in foro germanico Usus modernus Pandectarum"123) — röviden: pandektajog. 2. A pandektajog. A recipiált római jog nem volt többé már az a jog, amelyet a justinianusi kodifikációban találunk. A Corpus Juris Németországba az itáliai jogászok már átdolgozott formájába jutott, továbbképezve az Egyház középkori törvényhozása is az itáliai jogtudomány és joggyakorlat által. Ez a már átdolgozott római jog további átképzésen esett keresztül a németországi recepció után. Nagy hatással volt rá a birodalmi törvényhozás, a német jogszokás és tudomány is. így az általános német pandektajog, egy a német viszonyokhoz alkalmazott római magánjoggá lett, a pandektajog tudománya pedig jelentette a római jog tudományát — az előbbiek szerint — megváltozott alakban.124) 122) Melanchton azt mondya: „Németország a barbarizmusba süllyedne, ha a Corpus Juris egyszer elveszne." Scbmidt K. A. 191. L 123) Scbmidt K. A.: wDüe Jurisprudenz ... suchte alsó das rőmisohe Recfot mit den bestebenden Zustanden itn Ednklang zu bri'ngen und stellte ihre Lehre dem reinen rőmischen Reehte als heutiges gemeines Recht oder gemeinrechtlicbe Praxlis gegenüber." 229. t. 124) Sohm. 3. L 158