Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

A nemzeti szocializmus a súlyt nem az államra, hanem a népközösségre helyezi. A népközösség, a vérségi alapon egymáshoz tartozó egyedek összessége — közössége, az az alapja a németségnek, amely a maga számára az utódokra is átörökíthető, maradandó értékeket tud termelni s az állam csak jogi keret, amely e népközösségnek külső alakját megadja. A nemzeti szocializmusnak azonban mégis alapértéke az állam, mert a népközösségnek kifelé tekintélyt biztosít, másrészt pedig hatalom, mely a népben rejlő „örök jogeszme" által kitermelt jogokat formába önti, közkinccsé és mindenkire nézve egyformán kötelező erővel bíró szabállyá, paranccsá teszi. A népközösség számára az állam téhát feltétlenül ..lényegi értéket" (Substanzwert) jelent. g) A közjog és magánjog viszonya a nemzeti szocialista államban. „ Jus publicum est, quad ad statum rei Romanae spectat, ius privatum, quod ad singulorum utilitatem pertinet" — mondja Ulpianus. ő a köz- és magánjog közti különbséget „a szabályozott jogviszony által védett akaratra, érdekre fekteti."113) A jogviszony, melynek középpontjában a köznek érdeke van, közjogi, s az ilyen jogviszonyokat rendező szabályok összessége a közjog. Ezzel szemben a magánérdek által karakterizált jogviszonyokat a magánjog szabályozza. Az elhatárolás a köz- és magánjog között minden kifogás nélkül, megnyugtatólag még ma sem történt meg, a kérdés tehát mindmáig a tisztázatlan dogmatikai problémák közé tartozik. Nem vonható meg u. i. élesen a határvonal a kettő között azért, mivel szerintük a magánéletviszonyok számtalan közjogi, a közéleti viszonyok pedig igen sok magánjogi szállal vannak át meg átszőve. Vegyük csak pl. bármely európai állam házassági jogát figyelembe. A közjogi szabályok jellegzetessége általában az, hogy „cogens"-ek, azaz közjogi szabályok „privatorum pactis mutari non potest" — míg a magánjogi szabályok dispositivek, azaz csak ú^v érvényesülnek, ha a felek másként nem rendelkeznek. A házassági jog a magánjog körébe tartozik, mivel a házasság intézményét a társadalmi, vallási, erkölcsi, újabban faji érdek erősen közérdekű intézménnyé teszi, téhát az egész házassági jog közjogi színezetet nyer. „Az ide tartozó jogok és kötelességek eleve meghatározott tartalommal keletkeznek u. i. a megváltoztatásuk, tartalmi kialakításuk, vagy megszüntetésük a jogviszonyban állók testszésétől független s autonómiájuk köréből teljesen ki vannak vonva."114) Mivel tehát a házastik a megelőző gondoskodással, károk orvoslásával stb. így jön létre a 1. betegség-, 2. baleset-, 3. járadék-, 4. munkanélküliség esetére való biztosítás. 81. 1. 113) Kolozsváry. 3. 1. 114) Kolozsváry. 442. 1. 154