Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

ság intézményében erkölcsi, vallási, társadalmi stb. okokból a közérdek rendkívül nagy mértékben jelentkezik, az állam a házasságjogi szabályokat kényszerítőekké (cogens) teszi Minél több magánéletviszonyt talál az állam közérdekűnek, annál nagyobb mértékben fog beleavatkozni az egyén életébe, s annál nagyobb mértékben szövődik át közjogi szálakkal a magánjog. A nemzeti szocialista államban nincs a köz- és magánéletnek oly viszonya, amely végeredményben ne tartoznék az államra,115) ennélfogva a közjogot a magánjogtól elválasztani nem lehet, minthogy az állam úgyszólván a magánélet minden terén is a közérdeket íátja megnyilvánulni. „Míg eddig — mondja Becker116) — a közjog a magánjogtól szinte kínosan el volt választva, ez a megkülönböztetés újabban már nem oly erős." Ezáltal megszűnt az a törekvés, hogy a gyakran rendkívül nehezen felismerhető határvonalat a kettő között megvonjuk. Az új német jogrend — mint ez szelleméből következik is, nem is tartja fontosnak a köz- és magánjog közti határvonal megvonását, hiszen a közérdek úgyszólván valamennyi magánéletviszonyban megnyilvánul és az állam e magánéletviszonyok rendezésére egyre több cogens jellegű jogszabályt alkot. II. Rész. A római jog helyzete a német nemzeti szocialista államban. 1. A római jog behatolása Németországba. Az „örök jogeszme" már az ősgermánokban benne élt s a közösség ideájától áthatott germán ősjognak lett forrásává. Csodálatos így, hogy a germán néplélekkel oly szerves összefüggésben élő jogot egy idegen talajban gyökerezett jog oly annyira háttérbe tudta szorítani, hogy utóbb az egész német magánjogi jogrend egyetlen és kizárólagos alapjává lett. Ennek a jogtörténeti szempontból rendkívül érdekes jelenségnek okait mélyreható politikai irányú hatalmi törekvésekben, s a gyakorlati élet követelményeinek sürgetésében kell keresnünk. A XII. század a római jog történetében fordulópontot jelent. Bologna és több északitáliai város (Pisa, Padua) jogi iskoláinak létrejövetele újból megindítja a római jog művelését és ezáltal a római 'jog története új fénykorához érkezik. A római jogtudomány feltámad, s tökéletes elveinek, rendkívüli rugalmasságának, a benne megnyilvánuló gyakorlati tendenciának szemlélete csodálattal tölti el az európai államok (Francia-, Angolország) jogtudósait, akik ezt »5) N-ioolai. 25. 1. 118) Becker. 1. 1. 155