Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

nyegi ellentétben áll a munkáról, a munkásságról és a munkaadókról és ezek egymáshoz való viszonyáról vallott korábbi felfogásokkal. Az „Arbeitsordnungsgesetz" (röviden AOG.) a közösségi munkát helyezi előtérbe.110) A vállalkozó, mint üzemvezető, egyéni felelősséggel tartozik az államnak, illetőleg erkölcsileg a nép közösségnek. A törvény nagy hatalmat ad ugyan kezébe azzal, hogy a vitás munkásügyekben való döntést az ő kezébe teszi le, (AOG. 2. §.) másrészt azonban a vele szemben „gondnokok" (Treuhánder) személyében megfelelő „Volk"-kal ós „becsületbíróságok"-ként (Ehrengericht) jelentkező „Staat"-tal szemben nagymérvű felelősség terheli. Az üzemvezető-munkaadó jogállásában tehát erősen kifejezésre jut a nemzeti szocializmusnak sarkalatos tétele: a joghoz fogalmilag kapcsolódó felelősség, kötelesség. A munkaadó-üzemvezető mellett tanácsadóként bizalmi emberek állanak. A munkásság érdekei azonban itt is az előtérben vannak, mert — titkos szavazással gyakorolható — vétójog lehetővé teszi, hogy tanácsadók csak azok lehessenek, akik a munkások bizalmát bírják. (AOG. 6. §.) A másik alapelve tehát a munkajognak: a kölcsönös bizalom a munkaadó és munkásság közt. Az üzemek élén a „Treuhánder der Arbeit" (munkaügyi gondnok) áll, aki az állam auktoritásának képviselője. A munkások és munkaadók közt fennálló béke zavartalanságáért a felelősség őt terheli. (AOG. 19. §.) Mellette tanácsadóként az üzem szakértő férfiaiból alkotott tanács áll. (AOG. 23. §.) Harmadik alapelve tehát a munkajognak: az állami beavatkozás az üzem érdekeinek szem előtt tartása mellett. Mint az egész nemzeti szocialista jogéletben, úgy itt is a hűség és becsület111) rendkívül fontos szerepet játszik. Az üzemvezetőmunkaadó gondoskodási (a munkásságról) és a munkásság (a munkaadóval szemben) hűségi kötelezettségének durva megsértése esetén becsületbírósági eljárásnak van helye (AOG. 36. §.). Az AOG. alapján tehát a munkaadók és munkásság többé nem mint ellenfelek állanak egymással szemben, akiknek kölcsönös célja békés vagy erőszakos eszközökkel a másik féltől, nem' tekintve annak érdekeit, minél több engedélyt kicsikarni. A munkaadó és munkásság egymás kiegészítő részei, egymásnak elválaszthatatlan bajtársai a munka harcmezején, akik vállvetve dolgoznak, hogy feladatukat, melyet rájuk a népközösség rótt, becsülettel elvégezhessék.112) 110) Hatálya kiterjed minden oly vállalatra, mely legalább 20 munkást és alkalmazottat foglalkoztat. (AOG. 26. §.) 111) Mangel: 2. 1. 112) Tschoeke: A nép munkaerejének védelme a nemzeti szocializmus egyik főcélja. Ezt a biztosítás által érik el. A társadalombiztosítás a munkás munkaerejét nem mint árut tekinti, hanem mint az embernek, mint a népközösség egyik tagjának legfőbb vagyonát, amely része a nemzeti vagyonnak. E védelem elére153