Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

III. A nemzeti szocialista társadalmi rendben való elhelyezkedést a kölcsönös megbecsülés biztosítja az egyesnek s ezáltal a becsület, mint a népközösségnek egyik alapértéke a nemzeti szocializmus államában fokozott jelentőséggel bír. „A német ember gondolatvilága — mondja Kühn104) — és a nemzeti szocializmus világnézete a becsület fogalma nélkül elképzelhetetlen." Ennek következtében a becsület védelmének is fokozottabbnak kell lennie a nemzeti szocialista államban; hiszen az egyesek becsületéből tevődik össze a népközösség becsülete, tehát a közösség féltékenyen vigyáz az egyes becsületére, mivel annak megsértése az ő becsületének csorbulását vonná maga után. Az eddigi törvények jellegzetessége e szempontból az, hogy csupán az individuum becsületét védték. A Bürgerliches Gesetzbuch (rövidítve: BGB.) a „becsület" (Éhre) szót kifejezetten nem is említi, csupán az „ehrloser Verhalten"105) és „ehrloser Lebenswandel"106) fordulnak elő benne. A BGB.-ben általánosan érvényesül az a tétel, hogy „becsülete" csak az egyesnek, az egyénnek van (Einzelperson), a, családnak, osztályoknak, jogi személyeknek, cégeknek,, hatóságoknak becsülete nem jöhet figyelembe. A nemzeti szocializmus azonban, •amely az individuumot háttérbe szorítva, a közösséget teszi mindennek alapjává és 'zsinórmértékévé, természetszerűién miegteremtette a becsületnek új, közösségi formáját. Az egyéni becsület fogalma továbbra is megmarad, hiszen így volt ez az ősgermán időkben is,107) azonban szoros kapcsolatba kerül a közösség becsületével, mert az utóbbi az előbbinek mint komponensnek eredője. Gogarten108) a politikai lét „conditio sine qua non"-jának tekinti a becsületet. „Az egész német jogélet — mondja Rosenberg Alfréd109) — a germánság első fellépése óta tulajdonképen egyetlen egy értéken nyugszik, a becsület értékén." IV. A megbecsülést az egyes számára az a tevékenység biztosítja, amelyet az a közösség érdekében ott kifejt, ahová őt állítani a közösség jónak látta; e tevékenység: a munka. A nemzeti szocializmus ezért alapgondolatának megfelelő új munkajogot alkotott, mely lé104) Kühn: 7. 1. 105) Mint a (kötelesrész megvonásainak oka (2335. §.), mint relatív válóok (1568. §.). 106) M<iht kötelesrész megvonásának oka (2333. és 2336. §§.). 107) Brandt: „In germanischer Zeit besass nur der freie Mann seine Éhre. Diese Freiheit bedeutete aber nicht Loslosung von allén Bindungen, sondern die Fáhigkeit und das Recht an allern Gemeinschaftsleben teilzxmehmen und Trager des Gemednsobaftsgeistes zu sein. (DR. 1934.) 393. L 108) Gogarten: 300. 1. 109) Rosenberg: 514. 1. 152