Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

pártnak is feje. A Fiihrernek, mint pártvezérnek 'helyettese a kormány tagja. A párt vezetői a birodalmi kormánynak is tagjai. Az államélet vezetésében tehát az állam és párt vezéreinek szempontjából personális unió áll fenn. Az állam és párt közti összeműködés szervezetileg is biztosíttatik a Führer által szervezett „Verbindungsstab" által, mely a Führer helyettesének ezetése alatt az SS. vezetőiből áll. A közigazgatás terén ez az együttműködés főleg abban nyilvánul meg, hogy a polgármestereket az állam és a párt együttes bizalma alapján hívják meg tisztükbe.64) Végül in abstracto a párt eszményképei az állami élet irányításában azonosak az államéval, amint az az előbb mondottakból szükségképen következik is. c) Az állampolgárság kérdése. „A liberalizmusnak legkárosabb kinövése az állampolgár fogalma" —• mondja Freisler.65) Állampolgár az, aki valamely jogi aktus által épen azzá lesz, s ily módon mindenkinek lehetséges valamely állam polgárává lenni. így közösség az állam és polgára közt (hűségi közösség) nem is jöhetett létre. Minthogy pedig a nemzeti szocializmus a néptársak szoros közösségén alapul, ezért az állampolgárságnak teljesen új fogalmi meghatározását kellett adnia. „Staatsangehőriger ist, wer dem Schutzverband des deutschen Reiches angehőrt und ihm dafür verpflichtet ist." (1. §.) „Reichsbürger ist der Staatsangehőrige deutschen, oder artverwandten Blutes, der durch sein Verhalten beweist, dass er gewillt und geeignet ist in Treue dem deutschen Volke und Reich zu dienen." (2. §.)„Der Reichsbürger ist alleiniger Tráger der vollen politischen Rechten und Massgabe der Gesetze" — mondja a „Reichsbürgerljesetze." (vom 15. Sept. 1935.) A törvény új fogalmat vezet be, az „államhoz tartozás" — a „Staatsangehőrigkeit"66) fogalmát, amely azonban nem azonos az állampolgárság fogalmával, csupán annak egyik alapfeltétehét képezi. „Staatsangehőrig" az, aki a Birodalom védelmi kötelékébe tartozik, tehát, akit az állam védelemben részesít, amely körülmény a védelemben részesülőre természetesen az őt védelemben részesítő állammal szemben kötelezettségeket ró. Az „államhoz való tartozás" lényege tehát a védelem és az állammal szemben fennálló 64) Gesetz vom 30. Jan. 1935. 6. §. (R. G. Bl. I. 1203.) 65) Freisler. 19. 1. 66) Tóth a „Staatsangehőrigkeit"-efc a közönséges értelemben vett állampolgárságnak nevezi. Ez a magyarázat nem helyes, amennyiben minden államban az állampolgárság következménye a teljes politikai jogok élvezete, holott itt ezeket csak a „Reichsbürger" élvezi. Helyesebb Itehát a „Staat^angehőrigkeit^'-et az állampolgárság főfeltételeként megjelölni, illetve, a birodalom védelmi köteleikébe való tartozásként. 140