Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r
kötelezettségek. Egyéb feltételek hozzá nem kívántatnak meg. Ezzel szemben az állampolgárságnak több feltétele van. Szükséges hozzá mindenekelőtt az államhoz való tartozás ténye, (Staatsangehőrigkeit), továbbá az, hogy az illető német, illetőleg rokon leszármazással bírjon. Szükséges végül az, hogy alkalmas legyen és meg legyen az illetőben az akarat arra, hogy a német nép és birodalom szolgálatára szentelje magát. A Reichsbürgergesetz alapján tehát a németbirodalmi állampolgárságnak 3 feltétele van: 1. jogi (Staatsangehőrigkeit), 2. fizikai (német vagv rokonfajúság), 3. pszihikad (készség és alkalmasság a nemzet és birodalom iránti hűségre és azok szolgálatára).67) Az állampolgárság kérdéséhez kapcsolódik az NSDAP. programmjának következő része: „Staatsbürger kann nur sein, wer Volksgenosse ist. Volksgenosse kann nur sein, wer deutscíhen Blutes ist, ohne Rüeksicht auf Konfession. Kein Jude kann daher Volksgenosse sein. Wer nicht Staatsbürger ist, soll nur als Gast in Deutschland lében können." A Nemzeti Szocialista Pártrogramm idézett része új fogalmat vezet be ismét — a „néptárs" — „Volksgenosse" fogalmát. A néptárs a „népközösség" —1 Volksgemeinechaft tagja csakis állampolgár lehet. Ezen alapon vonhatunk párhuzamot a szerint, hogy a nemzeti szocialista forradalmat jogi vagy pedig a népi szemszögből nézzük. Jogi szempontból vizsgálva ott áll előttünk az -állam, tagjaival, az állampolgárokkal, az utóbbi szempontból nézve az állam, mint népközösség jelenik meg, tagjaival a néptársakkal. Az utóbbhak: a „Volksgemeinschaft" és a „Volksgenossen" fogalmai a nemzeti szocializmus sajátos produktumai, amiért is az előbbiek háttérbe szorulva, a súly az utóbbiakra tolódott át. Az állam azonban mégis tágabb körű fogalom és nem azonos a Volksgemeinschafttal. A népközösség tagjai u. i. csakis kizárólag állampolgárok — néptársak lehetnek. Az állam kötelékébe azonban nemcsak az állampolgárok tartoznak, hanem azok is, akik a birodalomhoz való tartozással, „Staatsangehőrigkeit"-tel bírnak, de mégsem állampolgárok. Ezek alapján tehát azt mondliatjuk, hogy a népközösséget az állampolgárok köre határozza meg tulaj donképen. Sajátsága a Reichsbürgergesetznek az is, hogy nem az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének eseteivel foglalkozik, hanem a Staatsangefhőrigkeit keletkezését és megszűnését tárgyalja.68) Ez 67) Különbség tehát a „Staatsangehőriger" és „Staats-(Reichs)bürger" közt, hogy 1) az előbbi' bárki, az utóbbi csak az, aki német (árja) származását igazolja, 2) a teljes politikai jogokat osak a Reiehsbürger élvezi. Stuckart und Albrecht: „Die Staatsangehőrigkeit ist an keine blutmassigen Voraussetzungen gebunden, sie kann auch von Fremdenrassigen besessen sein." 107. 1. °8) Az „államhoz tartozás" megszerezhető (RBG 3. §.): 1. német atyától, házasságonkívüliség esetén német anyától való leszármazás, 141