Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

a politikai életben eddig; neve volt, 'hogy: „párt". A politikai párt (általában a párt) eddigi fogalma feltételezte a pártok többségét. Az egyik parlamenti párt nagyobb a másik kisebb jelentőséggel bírt az államélet irányításában, jogilag azonban — amennyiben elismertettek — teljesen egyenlőek voltak. Az NSDAP. ezzel szemben kizárólagos jellegű, s mellette semmiféle párt nem existálbat, az új pártalakulások pedig lehetetlenné vannak téve. Ennek ellenére azonban az NSDAP. nem foglalja magában az egész német népet ,hanem arra igyekszik, hogy a népközösség legkiválóbbjai legyenek a párt tagjai és ezek képviseljék a német nép akaratát. Helyesen világítja meg Traege60) az NSDAP. fogalmát, amidőn azt mondja: „Hasonló az (t. i. az NSDAP.) egy csatornához, amelyben egy odaáramló, rohanó folyónak vizei egységes és rendezett mederbe szoríttatnak, csak egy meghatározott cél érdekében. Nem akar az (NSDAP.) egy rész, több más rész között lenni, hanem a legjobb rész." Az NSDAP. tehát csak egy részét foglalja magában a népnek, de ez a rész a nép legjobbjainak összefogását jelenti. Az NSDAP. kisebbséget jelent az államban. „A kisebbség mint párt azonban — mondja Hitler61) — nem hasonlítható össze ellenfeleink korábbi kisebbségeivel. Ezek voltak és maradnak kisebbségek, mert magukat egy meghatározott vallási, osztály-, vagy gazdasági érdekkör képviseletére korlátozták. Nekünk azonban, mint pártnak azért kell kisebbségben maradni, mert mi a küzdelem és áldozatkész szellem legértékesebb elemeit m< zgósítottuk a nemzetben, akik pedig minden időben nem a többséget, hanem a kisebbséget tették ki." Az NSDAP. 1933. január 30-án a „Maohtübernahme" következtében de facto, majd a törvényhozás által de jure is egyetlen párt lett, miután a törvény a meglévő pártokat megszüntette, az új pártalakulásokat pedig eltiltotta. Minthogy a párt, mint a nemzet legjobbjainak összefogása, a nép akaratának kifejezője, nem állhat fenn mellérendeltségi viszony az állam és párt közt, mert ezáltal a párt mintegy államot jelentene az államban; a párt az a politikai hatalom a nemzeti szocialista államban, amely az államnak a politikai életben az irányvonalakat adja meg, amelyek szerint az állam élete vezetendő. „Mindkettő — mondja Traege62) — párt és állam együttesen, ha különböző módokon is, a német népnek, a német nemzetnek szolgálnak és e szolgálatban mindketten: a párt és az állam az 1933. december 1. napján kelt törvény értelmében elválaszthatatlanul egyesítettek."63) Éles határvonalat az állami élet szempontjából a párt és állam közt vonni alig lehet, mert funkcióik hol összeolvadnak, hol alig különböztethetők meg egymástól. A Fülhrer az államnak és egyúttal a 60) Traege. 2. 1. 61) Schlussrede des Führers auf dem Parteitag. Nürnberg. 1934. 62) Traege, 17. 1. e3) „unlőslich verbunden' 139