Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

Az „autoritater Staat" — a tekintélyállam^— kifejezés csak annyiban állja meg helyét, amennyiben a liberális állam ellentéteként fogjuk fel. Az autoritás, a tekintély igazi fogalmát u. i. a liberális állam nem ismeri. De viszont a nemzeti szocialista államban sokkal inkább annak 'három sarkpontján — a Führerprinzipen, a Párton és a Yolksgemeinschaft eszméjén — van a hangsúly, mkitsemhogy az autoritásnak, mint a nemzeti szocialista állam oly jellegzetes jegyének ilyen mértékű kiemelése helyes volna. Míg azonban az előbbieket a nemzeti szocialista állam államformájának megjelölésére csak ritkábban használják, addig elég általános az a felfogás, amely azt „totális államnak" nevezi. Ez a nézet azonban szintén téves. Annak lehetett talán tekinteni a „Kampfzeit"41) és a megerősödés első idejében. Ha a totalitás azt jelenti, nincs a köz- és magánéletnek oly jelensége, mely ne tartoznék az államra,42) akkor a német nemzeti szocialista állam is totális volt eleinte.43) Kcellreuter szerint is44) minden igazi állam feltételei közé tartozik a totalitás. Ma azonban a helyzet bizonyos mértékben megváltozott. A súlypont az „államról" a „népközösségre" tolódott át, minek következtében ma már nem annyira az állam, hanem sokkal inkább a „népközösség" — a „Volksgemeinschaf t" totalitásáról kell szótanunk. Nem szabad azonban a totalitás igazi lényegét félreérteni. Helytelen az a totalitásról a mindennapi életben vallott felfogás, hogy annak lényege a néptagok életében minden vonatkozásban való beavatkozás és az egyén életének kommandóra történő irányítása.45) Sokkal inkább lehet az sajátja a liberális hatalmi-államnak. Itt fennáll u. i. a veszély, hogy az állam az egyesekkel szemben túl nagy követelményekkel léphet fel és mellette minden lehető cél vagv irányzat üldözhető, ami által az „állam Leviatlhánná válhat."40) A totalitás tehát nem jelentkezhetik — helyes értelmezésben — a polgárok életének minden irányban történő szabályozásában.47) A totalitás a vezetésben az általános irányításban nyilvánul meg. „Die Totalitát der Fiihrung und nicht. der Verwaltung"48) — mondja Huber. Ily értelemben a nemzeti szocialista világnézet és gondolat totalitásáról 41) A nemzeti szocialista forradalom. «) Nd'eolai: 25. 1. 4L) Konrád: ,.Dass der nationalsozia-listische Staat ein totaler Staat ist, L-t d&her gradezu eine SelbstveTstándich'k&t und nacli unserer heutigen Auffassimg' rauss jeder Staat, der wirklich daa ist, was wir unter totalem Staat verstehen, cin totaler Staat sein." 31. 1 44) Koellreutter: Der deuts«lhe Führersta&t. 15. 1. 45) Huber. 45. 1. 46) Forsthoff. 10. 1. 47) Konrád: Nicht dile totale Reglementierung ist das Wesen der Totalitát <ier völkisehen Gemeinsehaft." 22. L 49) Huber. 45. 1. 136