Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

cializmus a vérközösség fogalmának bevezetésével jut kapcsolatba a nacionalizmussal s a kettő egységes fogalommá olvadva adja a nemzeti szocializmus fogalmát. Ez alapokból indul ki a nemzeti szocialista értelemben vett „nép" és „állam" fogalmának meghatározása is. A nép a fajilag azonos leszármazással bíró azon egyének öszszessége, akiket a történelmi sorsközösség, közös tradiciók, kultúra kovácsoltak eggyé, s amely összesség közös akaratának kifejezésrejuttatása által az állam akaratának hordozójává, minden jog zsinórmértékévé és a jogrend erőforrásává válik. A nép akaratának érvényesítése céljából, jogi szervezetet vesz fel s kifelé ebben a jogi szervezetben: az államban jelenik meg. Az állam tehát a benne elhelyezkedő népnek azon jogi szervezete, amelyben az, mint keretben kifelé megjelenik. Az állam nem „für sicih selbst" van, hanem feladata :a kereteiben elhelyezkedő nép céljainak megvalósítása. A nemzeti szocialista állam a világtörténelem egyik legsajátosabb, s a maga nemében páratlan államalakulata. Élén a Führer áll, akinek tiszte a birodalmi elnöki és kancellári hivatalokat egyesíti magában, ő a legfőbb bíró, a hadsereg feje, az ő kezében van a törvényhozói és végrehajtó hatalom. A miniszterek neki tartoznak felelősséggel, a hivatalnokok és a katonaság reá teszik esküjüket. Másrészről azonban a Führer nem korlátlan úr, hanem — mint azt maga is hangoztatja — „der erste Diener des Volkes". Ez világosan kifejezi, hogy a Führer a népért van és a nép érdekében, a népközösség szolgálata céljából bírja e látszólag korlátlan hatalmat. Míg azonban a liberális állam feje, (a monarcha stb.) felelősségre nem vonható, a Führer minden hatalma ellenére is tetteiért felelős a nemzetnek, a népközösségnek, amelyet hatalmával szolgál. Kérdés ezek után, hogy politikai szempontból milyen államformának tekintsük a nemzeti szocialista német birodalmat. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy sem monarchia, sem köztársaság, sem liberális demokratikus, sem arisztokratikus államformának nem foghatjuk fel, — Walz szerint40) a „Rechtsstaat" kifejezés sem találó a nemzeti szocialista államra. Ezzel u. i. általában azt fejezzük ki, hogy az állam és a jog fogalma a népben gyökerezik. A jogrend tehát a nép által létrehozott saját érték, amit a nemzeti szocialista állam is elismer. Az állam és a jogrend tehát egymásmellett „döntően határozza meg a nemzet életét." Ez azonban más államoknál is többnyire így van s ezért nem nevezhetjük ezt a körülményt nemzeti szocialista állam legfőbb sajátságának. De egyébként is, annál inkább sem alkalmazható a „jogállam" megjelölés a nemzeti szocialista államra, minthogy ezt a fogalmat a XIX. század liberális atmoszférája termelte ki s a liberális gondolatvilággal van szoros öszszefüggésben. 40) Walz: D J Z. 1933. évf. 1338. L 135